Liechtenstein

Készítette: Gazda GáborBriga Péter

Für Gott, Fürst und Vaterland

„Oben am jungen RheinLehnet sich Liechtenstein

An Alpenhöh'n.Dies liebe Heimatland,Das teure Vaterland,

Hat Gottesweise HandFür uns erseh'n.

Hoch lebe LiechtensteinBlühend am jungen Rhein,

Glücklich und treu.Hoch leb' der Fürst vom

Land,Hoch unser Vaterland,

Durch Bruderliebe-BandVereint und frei.”

/Oben am Jungen Rhein, Liechtenstein nemzeti

himnusza/

Liechtensteinről számokban

• Európában a negyedik, földünkön a hatodik legkisebb nemzetközileg elismert független állam

• Területe: 160 km2

• Népessége: 35 000 fő, népsűrűsége: 218-220 fő/km2

• Lakossága: 61,7% liechtensteini, 38,3% főleg svájci, német és osztrák állampolgár

• Vallás: 83% katolikus, 7% protestáns, 10% egyéb

• Államformája: Alkotmányos örökletes hercegség

• Fővárosa: Vaduz

• Nemzeti ünnepének napja: augusztus 15. (Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe)

• Pénzneme: svájci frank, illetve euro

• Hivatalos nyelv: német

• GDP: 23 000 USD

Elhelyezkedése, domborzata

• A Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében

• Domborzatát tekintve, a nyugati, Rajna melletti része sík, keleti felében az Alpok hegyei emelkednek

• Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m)

Éghajlata

• A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma

• Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat

• Az évi csapadék mennyisége 900-1200 mm

• A hőmérséklet télen gyakran esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van

Története

• Az antikvitásban a régiót római út szelte át dél-észak irányban, átkelve az Alpokon, de a terület hosszú ideig lakatlan maradt a Rajna áradásai miatt. A késő római- kori népvándorlások során alemannok áramlottak be a területre, az ő emléküket őrzi a római erőd Schaan városában.

• A terület később beolvadt a Karoling-birodalomba, s a több mint fél évezredes hűbérúri hatalmi harcok után 1342. május 3-án megalakult a Vaduzi Grófság, mely területi magvát képzi a mai hercegségnek.

• Miután a Liechtenstein-dinasztia tagja, Johann Adam Andreas di Liechtenstein megszerezte a vaduzi grófságot (1712) és Schellenberg (1699) tartományt, a kettőt egyesítve kialakította Liechtenstein mai határait.

• VI. Károly német-római uralkodó 1719. január 23-án elismerte a Liechtensteini Hercegség függetlenségét, és önálló állammá szervezte a Német-Római Birodalom keretében.

• 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam

• 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund). A napóleoni hódoltság után Liechtenstein 1815-ben újra elnyerte függetlenségét, s 1815 és 1866 között a Német Szövetség tagjává lett.

• 1866-tól teljesen független állam lett, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatot.

I. Ferenc, Liechenstein hercege

• Az első világháború után Svájc felé közeledett, 1919-ben egymással szerződést kötöttek, 1924-ban gazdasági és vámunió jött létre a két állam közt.

• 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben

• A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, azonban a háború után szocialista állammá váló Csehszlovákiával a Liechtenstein család viszonya megromlik, ami kihat az egész hercegségre. A két ország közti diplomáciai kapcsolat máig nem konszolidálódott.

• 1978-ban az Európa Tanács tagja lett, 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet), 1995-től a WTO (World Trade Organization) tagja.

• 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely bővítette az uralkodói jogkört.

• 2004. augusztus 15-én II. Hans Adam fejedelem utódjává nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst, ő maga pedig visszavonult.

Politikai berendezkedés

• Az 1921-ben létrejött alkotmány alapján Liechtenstein államformája alkotmányos örökletes hercegség - Az ország élén az uralkodó áll, a végrehajtó hatalmat a miniszterelnök gyakorolja.

• A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

• A herceg vétójoggal élhet a törvénykezést illetően.

• A hercegség területe két választókerületre oszlik: az északi Unterlandra és a déli Oberlandra.

• Amely község megszavazza, bármikor kiléphet az államból.

• A kormányfő jelenleg Otmar Hasler

A vaduzi kormányépület

Liechtensteinben a következő pártok léteznek:

• Anyaországi Unió (Vaterländische Union - VU)

• Haladás Polgári Párt (Fortschrittliche Bürgerpartei - FBP)

• Szabad Lista (Freie Liste Liechtenstein - FL)

Közigazgatás

• Az országban 10 község és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet, ezeket gemeindennek nevezik.

A községek a következők:

• Ruggell• Schellenberg• Gamprin• Eschen• Mauren

• Schaan• Planken• Vaduz• Triesenberg• Triesen• Balzers

Gazdaság• Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos

pénzneme a svájci frank

• Liechtensteinben a szolgáltató és ipari szektor mellett szinte minden más eltörpül

• Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, finommechanika-ipari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek

• GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, a munkanélküliség mértéke csekély, mindössze 1,4 %.

• A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta

Közlekedés

• Az országban 250 km aszfaltozott út van

• Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya.

• Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival

• Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között

A legfontosabb városok

Legnépesebb városok:

• Schaan: 5 696 fő• Vaduz: 5 014 fő• Triesen: 4 634 fő• Balzers: 4 402 fő• Eschen: 4 019 fő• Mauren: 3 614 fő

Schaan

•Schaan Liechenstein északi területén, Oberlandban helyezkedik el.

•A falu északi részén található az egykori St. Lorenz-templom ódon tornya, a falu szívében a Szt. Péter- templom (jobbra), mellette a római-kori vár maradványai.

•Múzeuma a falumúzeum (Dorfmuseum), mely helytörténettel és –művészettel foglalkozik.

•Híresek a schaani karneválok, sok turistát vonzanak.

Vaduz•Vaduz a kicsiny ország fővárosa, a hercegi család és a parlament székhelye.

•A hercegi vár (jobbra) egy 110 méter magas szirttömbre épült.

•A városka dísze a Rotes Haus és a Hotel Zum Löwen ódon szállodaépülete, a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a Postmuseum , a Landesmuseum, és egyéb galériák, kulináris helyek.

•A Liechtenstein –galériában olyan művészek képeit láthatjuk, mint Rubens, Van Dyck, Breughel.

•A sportéletet képezi le a fallabda-központ, a minigolf-létesítmény és a város modern futballstadionja.

Triesen

•Vaduztól délre, a Rajna és a Liechtensteini Alpok között helyezkedik el.

•A romantikus falusi központot és az öreg házakat szőlőlugasok szegélyezik, a falu védjegye a gyönyörű panoráma.

•Az 1863-ban épült szövőmalom árulkodik arról, hogy bár Liechtenstein apró állam, az ipar már másfél évszázaddal ezelőtt is központi szerepet foglalt el az emberek életében.

Balzers

•A falu lakói szerint a Balzersben uralkodó délnyugati szélnek köszönhető a falu kitűnő bortermése - és sajnos számtalan tűzvész is.

•A falu központját Gutenberg-kastélya. képviseli, mind a történelem szemében, mind strukturálisan. A kastélyt egy dombon építették, körülötte helyezkedik el a falu temploma, a városháza és az iskola.

•Balzers sok séta és túra kiindulópontja lehet, köztük a közeli Graubündenbe vezetőé.

A liechtensteini kulturális élet

• Az ország legnagyobb múzeuma a vaduzi Kunstmuseum Liechtenstein, egy jelentős nemzetközi műgyűjteménnyel rendelkező, modern és kortárs művészeti múzeum, mely Morger, Degelo és Kerez tervei alapján épült.

• A zene és a színház a kultúra fontos terei az országban. Híres a Liechtenstein Musical Company, az évente megrendezett Gitár Napok, és a két nagy színházi társulata.

• A liechtensteini herceg privát múzeuma a világ egyik legnagyobb privát gyűjteménye, melyet a bécsi Liechtenstein Múzeumban csodálhat meg a „Nagyérdemű”.

• Az országban 1805 óta van általános tankötelezettség.

Média • Az országban egyetlen országos

televízió és rádió van. Ezenkívül minden településnek saját helyi adója is van

• A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteini Anyaország (Liechtensteiner Vaterland)

• Ezt követi az Anyaországi Unió (Vaterländische Union) című lap

• A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap (Liechtensteiner Volksblatt)

SportéletLabdarúgás

• A liechtensteini labdarúgó-csapatok a svájci labdarúgó-bajnokságokon vesznek részt.

• A Liechtensteini Kupa az UEFA-kupa részét képezi.

• Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik.

Téli sportok

• Liechtenstein a téli sportok közül az alpesi síelésben emelkedik ki.

• Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt, a következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza.

• A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

Liechtenstein és az osztrák könyvtárak

• Az Osztrák Könyvtárak (Österreich Bibliothek) létrehozása az 1980-as évek végén kezdődött az Osztrák Külügyminisztérium kezdeményezéseként, az osztrák kultúra terjesztésére.

• Az Osztrák Könyvtár mindig egy már müködő közkönyvtárhoz kapcsolódik.

• Az állománya főleg osztrák szerzők műveit tartalmazza, illetve olyan műveket, kiadványokat, melyeknek valami közvetlen vagy közvetett köze van Ausztriához (róla szól, kiadója osztrák, Ausztriában nyomtatták, stb.)

• Az Ausztria és Liechtenstein közötti diplomáciai és kulturális megállapodás értelmében az Osztrák Könyvtárak abban a 23 országban, ahol jelenleg megtalálhatók, gyűjteményükben népszerűsítik a miniállamot és a liechtensteini kultúrát.

Köszönjük a figyelmet!