Wolfram Franke

BIOKERT Az öngyógyító vegyeskert

A mú e redeti címe: Mischkulturen BLV Ve rlagsgesellschaft mbH, München, 1993 Fordítolta: dr. Alfö ldy- Boruss Istvánné

© Hungarian translation dr. Alföldy-Boruss Istvánné, 2005

Képek: Franke 13, 18, 28,36,37 Nickig 2/3, 35 alul Rede le it 2 jobbra, 3, 19 a lul , 21, 40, 42 , 44, 54,74 Re inharci 21, 4/5, 6/7, 11, 16, 17, 20, 22, 25, 2~ 31, 34, 3~ 4~ 53, 5~ 58, 63, 64, 66, 70, 71' 73, 80, 82, 85, 87, 92, 94 Rucksz io 26, 69, 79 Sammer 8/9, 1 O, 1 2, 19 fe lül , 35 jobbra, 45 jobbra, 47, 91 Skogstad 30, 32, 33, 45 balra Stehl ing 39 Stei n 27, 43, 46, 61, 76, 97

ISBN 978-963-286-228-6 ISSN 141 9-4937

Mezógazda Kiadó - az 1 795-ben alapított Magya r Könyvkiadók és Könyvte rjesztők

Egyesülésének tagja -11 65 Budapest, Koronafürt u. 44. Fe le lős kiadó: dr. Le lkes Lajos Fe le lős szerkesztó: Wenszky Ágnes Múszaki vezető: Gerlóci Judit Múszaki szerkesztó : Be rkes Tamás A borító Környei Anikó sorozalterve alapján készült Borítófotó: Re inha rci Megje lent: 6,25 (N5) ív terjeele lemben

MGK 71 1 3046/09

6

12

24

Bevezetés Miérl épp vegyeskultúra? . . . . . 6 Természel s minták . 8

Előfeltételek Egy pezsgő talajélet . . . .. . . . .. 12 Vetésforgó . . ... . .. 16 A talaj ' let táplálása ......... 18 Szomszédhatások .. 20

Vegyeskultúrás rendszerek VegyeskultC1ra a parasztkertb n . .. 24 V gyeskultC1rák növényágyakban .. . 26 Sorokban művelt vegyeskultC1ra Gertrud Franek szerint ........... 28

30 Tervezés és kivitelezés A tervezés (majdnem mind n) . 30 Vetés, ült tés, átültetés .. ... . . .. 32 V gyesku ltCira domb-és magaságyon . .. . 34 Kráter- és lép formájú zöldségágyak ...... 36 VegyeskultCira üveg alatt . .... o •• 38

42 1 Különleges vegyeskultúrák Tarka keverék egynyári virágokkal . 42

TARTALOM

l Gyógy- és fűsze r­növények, mint jó szomszédok . 44 ~ g~ü~~.l cs fé l é k es k1sero1k . .. . .... 46

48 1 Növényvédelem j ó szomsz ' dság -egészséges nö ények . . . . .... 48

54 Vegyeskultúrák minden hónapra j anuártó l márciusig . 54

Fő vetemény: fehér káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta ... ... 55 Fő vetemény:

, sá rgarépa .... . o • 56 Apr ilis

Fő vet mény: brokkoli .... . . . . 59 Fő vetemény: korai v. Cljburgonya .. ... . 60 Fő vetemény: karaláb ......... 62 Fő vet mény: díszbab v. tűzbab . 63

M ájus Fő vetemény: uborka ......... 65 Fő vet mény: bimbósk l ..... o .-66 Fő vetemény: paradicsom . . . . . . 68 Fő vetemény: étkez ' i tökf ' lék .. 70

87

Fő vetemény: cékla ........... 74 Fő vetemény: bokorbab .. . .... 7 5

J Cin i us Fő v temény: póré . . . o •• •• •• • 77 Fő vetemény: lev l s kel . . . ... . 78 Fő vetemény: gumós éd skömény . . ... 80

jCiliustól szeptemberig 82 Fő vetemény: kínaik l .. . . . . . . 83 Fő növény: szamóca ........ 84

Októbertő l januárig . 85 Vegyesku ltCira hó alá vetéssei .... 86

Vegyeskultúrák az egész évre Ezek a zöldségágyak sose ürü lnek ki . ... 87

Fő növény: C1jburgonya és káposzta ..... . 88 Fő vetemény: mangold és ndívia o •• • ••• 90 Fő vetemény: káposztafélék .... 92 Fő v temény: sá rgarépa, kara láb, sa láta, feketegyökér 94 Fő vetemény: bimbós kel és póréhagyma ... 96

Fő vetemény: csemegekukorica .. 7"1 98 Névmutató Fő vetemény: karaláb . . .. . .... 72 Fő vetemény: jégsa láta . . . .... . 73

5

BEVEZETÉS

Miért épp vegyeskultúra? A bennfentes biokertészek közt már közhelynek szárnít azt rnondani , hogy a vegyes kultú­rás kert számára a természet kí­nálja a rnintát. Ez a kijelentés is csak korlátozottan érvényes, hi­szen a kertjeinkben tenneit zöldségfélék nagyobb részét kü­lönbözó földrészekról hordtuk össze. Ennek dacára a termé­szetes növénytá rsulások bizo­nyos a lapvető rnin tákat kínál ­nak, melyekhez az ernber a kertben is igazodni tud . A na­gyobb fák és cserjék védik a ki ­sebb növényeket a széltól és a kiszáradástól, árnyékot nyújta­nak és télen ősz i lombjukka l takarják azokat. Gyakorta a gyorsan növekvő, de rövid élet­tartamú egynyá riak készítik e lő a terepet a hosszú élettartamCJ növények további fejlódéséhez. Gondoljunk azonban a számos szimbiózisra is, hisz ezek nélkül egyes növényfajok l ' tezni sem képesek. Az erdő fáinak talajla­kó gornbákra van szükségük a zavartalan é letműködéshez ép­pen úgy, mint a gombáknak a fákra, és ehhez hason lón szá­rnos orchideafajra is érvényes. Mindez jelzi, hogy egyes nö­vényfajok anyagcseretermékei mennyire fontosak lehetnek más fajok tCiléléséhez; a szorn­széd növényt életben tudják tartani , elősegítve növekedését, serkentve a gyümölcse ik érését és arornájuk gazdagodását, ugyanakkor a mindenkori szornszédtól távoltartják a be­tegségeket és a ká rtevőket A rész letekról azonban még rnindig igazán csak keveset tu-

6

dunk, de szabaduljunk meg az iskolában tanult, könnyedén lépjünk egy más, új elméi ti és gyakorlati Citra. Mindehhez n rn egy"elvont, hanern egy nagyon is kritikus és reá lis szemlélet- és gondolkodásmód, és még nagy

kísérlelezó kedv is szükséges. Reméljük olvasó inkban rnindez megvan, és sok örömük lesz a kertjükb n. A v gy sku llúrás p ' ldák össze­állítása során lyan tapasztala­Lokra, szabá lyokra, táblázatokra Lámaszkodunk, melyeket a ko­rábbi kertészg n rációk észlel­tek és jegy zlek le. Aki ezekel a v gyeskultúrás zabályokat b -

tartja, de kritiku an szemléli , vá ltakozó ik r ket könyvelhet el. Egysz r a sik r gy ' rtelmű és C1gy tűnik , hogy nem lehet nem észrev nni, d kérdés, ez csupán sak két növényfaj kombinációjára lenne visszave­zetil tő? Más esetben ta lán pontosan az a kártevő jel n ik meg, melyet a vegyeskultCiráva l akartunk elhá-

BEVEZETÉS

rítani - ilyen esetben a két faj szomszédsága lenne értelmet­len, vagy a lapve tően hibás? A legtöbb esetben ta lán egyá lta­lán nem mutatkozik feltűnő siker, s lmerengünk: nem len­ne egyszerűbb lemondani a vegyesk u ltC1ráról? A növénykombinációk hatását vizsgá lni és tudományosan bi­zonyítan i biztosan nem könnyű.

Mivel a biológiai kertészkedés nem azt jelenti, hogy csak egyetlen növekedést segítő té­nyezőre támaszkodunk és ettől csodákat vá runk, hanem min­den eljárást és körülményt fi­gyelemb veszünk, ami a növé­nyek gész tenyész időszakba n a jó fej l ődéshez hozzájárul. A vegyesku ltC1ra csupán csak egy alkotóe leme a biokertész­kedésnek, d egyá ltalán nem a l ábecsülendő faktor, ami persze minden kertben, min­den ta lajon és minden klíma mell tt különböző hatást képes kivá ltani. O lvasóim ebben a könyvben az eddig érvényes és elterjedt ve­gyesku ltúrás szabályokat is meg­ismerhetik, hiszen végül is min­dig és mindenütt az eddigi tapaszta latokra építünk. Ugyan­akkor a könyv kerete in belül szerelném önöket arra ösztö­nözn i, hogy ezeket a szabályo­kat kertjükben is vizsgálják fe lül, és találják meg saját körü lmé­nye ik közt azt a fejlődést-, nö­vekedést befo lyáso ló tényezőt, amin mCi lt, hogy ez vagy az a kombináció nem hozta azt a hatást, amit a vegyesku ltCira sza­bálya áll ít fe lő l e. Eh hez fognak önök ebben a könyvben egy kis ösztönzést ta lálni.

Káposztafélék, körömvirág és fűszernövények - egy színes és ellenállóképes keverék

7

BEVEZETÉS

Természetes minták A természetben a növények és állatok társulása i a mindenkori környezethez igazodnak, és úgy összehangolód nak, hogy egy­mást kölcsönösen védik, ser-k ntik és kiegészítik . A mi vetésforgóinkhoz és vegyesku l­túrás megoldása inkhoz a követ­kező természetes j lenségek szolgá ltatják a példát:

1. A talaj e lőkészítése növényekkel Ha bizonyos vadnövények egy meghatározott te rmőhe l yet nagy tömegben, kellönösen hosszan és maka sui ellepnek, ezá lta l legtöbbször kiegyen lítik a talaj va lamely hibáját. Aho l a fö ld kü lönös n erősen tömörödött, majdnem mindig rós gyöké rzetű vadnövények

telepszenek meg. Ezért fordu l e lő zeken a helyeken olyan gyakran a lándzsás 's a szé les l velű CJtifű. Ha egy ta lajban nitrogéntú ltengés van, ott gazdagon burjánzik a csa lán. Ez jelzi, hogy ott a talaj nitro­géntartalma kü lönösen maga , és az ilyen j e lzőnövény addig n m is tűnik el, amíg a nitro­génfö lösleget ie n 111 ' píti. Rendszerint éveket, évtizedeket vesz igénybe, amíg a talaj egy egészséges egyensCilyi állapotot ér l, s ezek azok az iclőtarta­mok, melyeket az mber, mint k rtész nem szeret kivárni. Eh -ly tt magunk vetünk el növé­nyeket, melyek a vadnövények ezen fontos szerep ' t átveszik. Erre a célra olyan fajokat vá lasz-

8

tunk ki, melyek egyaránt jóté­kony hatássa l annak a talajra és az őke t köv tő növényi kul ­túrákra. Ilyenek l hetnek azok a.n6vények, 111 lyek a talajt gazelagon elágazó vagy mélyre hatoló gyökérzetükkel alaposan fellazítják, vagy a tápanyagfeles­leget leépítik, ugyanakkor a ma­kacs gyomokat kiszorítják, mi­közben a talajt b árny ' kol va azt nedvesen és porhanyósan tartják.

2. El őfu tá rok Léteznek növények a terrné­szetben, melyek bizonyos élio­vas szerepet játszanak, e l őszö r jelennek meg a terül ten, ez­z l a következő n mzedékek számára lehelóvé teszik a 111 g­telepedésüket. Ezt a természe­tes mintát is alka lmazhatjuk a kert hasznára. A pillangósok - pl. a borsó, bab, lóhere stb. - szimbióz is­ban élnek a gyök reiken talál­ható apró gümőkb n tenyésző nitrogéngyűjtő baktériumokkal, melyek összegyűjtik és megkö­Lik a ta l a j l evegő nitrogénjét, amit a következő növényi ku l­túrák hasznosítanak. A vegyes­kultúrában egyiel ej ű l eg és gyütt termelhetünk nitrogén­

gyűjtő zöldségeket más zöldfé­l ' kkel, mint p ' ldául a Jóbabot vagy borsót uberkáva l vagy ba­bot paradicsommal.

A be rki szellőrózsa tavassza l nyíli k a fá k tövé be n, a fá k viszont nyá ro n ál lombjukka l á rn yékoljá k a talajt

Az igen tápanyagigényes, talaj­zsa rol ' káposzta, paraelicsom vagy uborka a szomszécl nö ény által gyűjtött nitragént építi b a sa ját sz rvezetéb .

3. A gyengébb védelme A lomb levelű erdő peremén, mély n az alj n·· vényz tb n ezerféle virág rejtőzik. Az l őző

évi lombtakaró alól a sze ll őró­

zsa fehér vagy a sa látaboglárka sá rga virága i bújnak e lő . A fá k óvják ők t a szé l tő l és a hideg­tő l , és a fényt csa k télen és lavassza l engedik keresztül. Később jótékony árny ' kuk megóvja a lalajt a kiszáradástól, őssze l azután lombpaplannal takarják be a lábuknál megbC1jó lágy szá rli növénykékel. A zöldségesben hasonló védel­met biztosíthatunk a nagynö-

BEVEZETÉS

vésű szegélynövényekkeL Ha fák és cse rj ék nem kínálnak természeles szélvédelmet, ma­gunk is gondoskodhatunk a megfe l e l ő mikrokl ímáról; pél­dául egy sor naprafmgóval, csemegekukori cáva l, cs icsóká­va l vagy ideiglenesen táma z­lékra fultalotl babbal. Ezen é lő falak közölt a lala j nem szárad ki l(ilzotlan, a szé l sem flijj c el azonnal az alacso­nyabb zölcls ' gfél' k által termelt

széndioxidol , hanem fe lveh ető marad a haszonnövények szá­mára.

4. A ta lajtakaró Az erdő és a mező talaja sosem csupasz, takaratlan. Az e rd őben a fö ld felszín ét lega lább egy vaslag réteg lomb vagy fenyőtű fedi , míg a mezei vegetáció rendszerint olyan Lírű, hogy egyetlen f Itacska csupasz fö ld

9

se kandikál ki alóla. Ehhez ha­sonlóan a kertb n s maradjon takaratlanul a ta laj felszíne! Ha idősza kosa n egy-egy ágy vagy egy-egy or műve letl en vagy üres maradna, ott a talajt

A napraforgó méheket csalogat és a szé ltől véd i a szomszédos zöldségféléket

10

BEVEZETÉS

egy mulcsréteggel kell védeni . Ezen kívül számos, gyorsan nö­vő zöld égfaj kínálja a l e he tősé­get, hogy a köztes tereket kitölt­ve a felszínt takarjuk velük, és akár ' lel mk ' nt is hasznosítsuk azokat. Így például a hónapos re tk et· majd mind n köztes te­rül ·[re elveth tjük, ele a tépősa­láta és a paraj is ideá lis hézagki ­tö ltő .

5. Kölcsönös növekedésserkentés

Az rdő a zámos gombafaj nél­kü l él tk ' p tel n l n ne, és ez fordítva is igaz: az erdő fái nél­kü l n lll nőnének a g mbák sem. Ily n e rős lehet az egyik n öv ' ny b folyása a másikra. N ' hány p ' lda a kertbő l : a spe­nótgyökerek által ki vá lasztott anyagok, az úgynevezett sza­poninak minden szomszédos növény fejlődését serkentik. A kapor jótékonyan hat má magvak sírázására, míg a ve­gyeskultúrában alkalmazott m ' ly n ' s kélyen gyökerező növény k egymás számára köl-

önös n e l ők ' szítik a talaj minclen r ' tegét.

6. Kártevők és kórokozók nélkül A természetes növénytársulá­sokban is létezik lisztharmat-és l v' Iletű- fe rtőzés, de ott csak sohas lll ölt veszélyes mérete­ket ritkán, pl: extr ' m időj á rás stb. es l ' n. A másik növ' ny megfe rtőződé­sének veszé lye a természetes társulásokban csekélyebb, mert gy adott faj sosem jelenik meg

nagyobb töm gben, és a szom­sz ' dos n öv ' nyeket nem ponto­san ugyanazok a ká rtevők és kórok zók fe rtőzik . Ezen túl lé­tezn k olyan növények, melyek föld feletti ' föld alatti része ik kipárolgásáva l néhány levéltetLí­fajt, pajorokat és egyes beteg é­get is távoltartanak. A büdösk 'sa körömvirág pél­clául a fonálférg ket űzik el a talajból, s ezért a veszélyezte-

A büdöske és a körömvirág e l űzik

a ta lajbó l a fon a lférgeket, és így védik a szamócát

tett vagy már fe rtőzött ta lajok esetében kitűnő e lőv Lemény­nek, ugyanakkor a veszélyezte­tett zöldségku ltürákban jó szomszéclnövénynek számíta­nak. A zöldségfé lék szá mos kombi ­nációját ismerjük, amelyek bizonyos vá ladékukkal, vagy ki -

BEVEZETÉS

párolgó szaganyaga ikkal a be­tegségeket és a ká rtevők megje­lenését mege lőz ik , vagy azt elvi­se lhető keretek közt tartj ák. ·' • Klassz ikus példa erre a hagyma - sá rgarépa vagy akár a káposz­ta, zeller és a paraelicsom ilyen j e ll egű köl sönhatása is.

7. Jó aroma Immár néhány tudományos kí­sé rlet is bizonyította, hogy le­hetséges a növények közti

" kommunikáció". A növények közti " megértés" vegyi reakci­ókkal történik, tehát illóolajok és egyéb il latanyagok útján. Mi­ért ne lehetne a kommunikáció olyan módon is lehetséges, hogy egy növény illatanyagait egy más ikra átkerül , am ivel az utóbbi aromája javul? Példaként a kömény szomszéclságában növekvő burgonya esetében említik, ahol az utóbb i gumói ízletesebbek lesznek. Egysze rű­en próbáljuk ki!

ELŐFELTÉTELEK

Egy pezsgő talajélet Az anya föld, melyben a mi nö­vényink élnek, ásványi ésszer­ves alkotó részekból épül fel és nagyszámú é l ő l ényt: baktériu­mokat, ta lajlakó gombákal, ro­va rokat és nem utolsó sorban gilisz tákal tartalmaz. Az ás ányi alkotóelem az alsó rétegek kó­zete ibő l alakLill ki olymódon, hogy a sz ik laa lapok fe lülete az évezredek fol yamán szétmállik és agyaggá, vá lyoggá, iszappá, homokká alaku l. A sze1ves anyagat az elhalt állali tetemek és növényi részek; a fák és cser­jék ősz i lombja stb. képez i. Eze­ket a növényi maradványokat a rova rok, má apró állatok, talaj­gombák és a bakt ' riumok fel­aprózzák, humusszá alakítják,

A gombvirág humuszban gazdag ta lajt je lez (balra). A keserű csillagfürt nitrogéngyűjtő (jobbra).

12

ami részben a giliszták táplál ' ka lesz, s azt mikroszkopikus nagy­ságü sz ilárd szemcsékké vagy ?gyaglapocskákká kötik össz . lgy' a gi liszták l evegőt, viz t és tápanyagokat tartalmazó ta laj­morzsákat alakítanak ki. A ter­mőta l aj ásványi anyagokból, humuszból ·s épp ezekből az agyag-humusz k • pzódmények­ből áll össze. Gyakorta már a növényzet is jelzi a talaj minó­ségél: sok ka rógyökerű növény jelenléte például tömörödön földre, a burjánzó tyú khúr és a gombvirág ezz l szemben a la­za, humuszban gazdag talajra utal. Vegyen kezébe egy kis földet. Ha gyúrható, formázható, szür­késfehér vagy barnás színű, ak­kor egy agyagos-vá lyagos lala­junk van, ellenb n ha az ujjaink közt szétmorzsolódik és átpe­reg, színe sá rgásbarna, úgy ho­mokos talajjal van dolgunk.

A jó televényta laj vá lyog- és hu­mu zlartalma magas, barnás­feketeszínű, és a kézben mor­zsa lékossá álik. Az agyagos és vá lyogtalajokat homokkal lazít­hatjuk, és fordítva: a homokos talajba agyagot vagy vá lyogot kell kev rnünk . A tőzegta l ajok m i nős · g ét javíthatjuk, ha az e lőzőkhöz hasonlóa n vá lyogot, agyagot vagy kőpo r formájában ásványi anyagokat, továbbá me­szet keverünk hozzájuk. A cél­szerűen megválasztott zöld trá­gyavetemények szintén a ta laj lazítását és a humuszbevitelt szolgá lják . A nagyon kötölt ta­lajba e rős, d(Js gyöké rzetű ke­resztesvirágüakat, például mus­tárt, repcét, olajretket kell vetnünk. A homokos talajokba pi llangós zöldtrágya-növények kerülj enek, mert ezek gyökér­baktériumaik álta l nem sak nit­ragént gyűj ten k, hanem nagy zöldtömegük miatt a humusz­képződést is e lős gíLik. Ez k kö­zé tartoznak egy b k mellett a borsó, va lamennyi babféle és a cs illagfürt.

A duplasoros á óvillával a tömö­rödött lalajt is fel tudjuk laz ítani anélkül, hogy megforgatnánk

A talaj állapoláról további felvi­lágosílásl nyújt a pH- ' rt ' k. Ez a ta laj szabad hidrogén ion· mennyiségét mutalja, a mitől

nagyban függ, hogy a növény m nnyi lápanyagal képes f J. venni. A pH-értékeL egy indikátor e­gítségével magunk is Le zteini tudjuk. A 3-tól 6-ig lerj el ő, ala­csony értékek savanyú, míg 7-nél magasabb ért ' kek l ú go kémhatásli talajt j l nl nek. legtöbb növény szá mára icl eá li­sak az enyh ' n savanyútól a semlegesig l rj ed N; 5,5 - 7 pH· értéket mulaló Lalajok. A sava­nyú lalajt algamész hozzáadásá­va l javíthatjuk, egy lúgos talaj javításá ra a v tésforg' hoz és a növények Lápanyagszükséglel­éhez igazodó, rendsz res kom­posztadagolás a legk dv zőbb megolclás. Az istállótrágya tél n át mulc · rétegként kinn maradhal az olya n ágyak felszín n, melyeket tavassza l nagy tá pa nyag i gényű zöldségfél ' kkel akarunk b ül­tetni . Lege lőszö r azonban taná­csos egy szaksz rű Lalajvizsgá la­lol kérni. Ehhez v gyünk talajmintát, és külcljük l egy, a bioterm lés f lléleleinek megfe­l e lően műköclő labora ló r~umba . Ezek nemcsak a talaj humusz­és tápanyagtartalmára vonatko­zó, részletes vizsgá lali r elmé­nyeket ismertetik, d Leljes körű tanáccsa l Jálnak l arra nézve, hogy talajunkat mily n term ' ­szeles eszközökk l Lucijuk ked­vező állapotba hozni . Egy laza, vá lyogos, humuszgazdag talaj a

ELŐFELTÉTElEK

vegyesku ltúra működés ' nek legfontosa bb e lőf ltétel . Kedvezőt l en Lalajsz rk zet ese­Lén az l ső években többnyir nem kerülh Ljük el az ásást. A talaj álforga lása azonban csak abban az eselben tanácsos, ha

gyepes, vagy gyomos felületet akarunk b forga tn i. Ez a földbe kerCilL növénytakaró gazdagítja szerves anyagokka l e l őször a La lajt. M ás a helyzel , ha te lje en csu­pasz a lala j, de ha a fe l ső szel-

13

vény láthatóan jó termőfö l dr '­teg, jobban tesszük, ha a han­tot csak kiemelj ük az ásóval, de n m fordítjuk meg, hanem a nyitott barázdába hagyjuk visz­szahul l ~ ni úgy, hogy a rög szét­essen. Igy nem állítjuk fejre a fe l ső talajréteget, s annak ter­mészetes szerkezete a benne l évő é lő l é nye kke l együtt meg­marad eredeti állapotában, sőt emellett a talajt alaposan fel is lazítj uk.

Zöldtrágyázás

Zöldtrágya-

ELŐFELTÉTELEK

Egy másik megoldás a ta laj lazí­tására anélkül, hogy azt meg­forga tnánk: Az ásóvillát rövid térközökben szürjuk a földbe, majd e rősen mozgassuk ide­oda. Ha a kert talaja annyira kötötl, hogy a mély talajmunkákra hosszabb időn keresztül szüks ' g volna, ajánlható az ügynev zett dupla ásóvilla, amit bioviliának is neveznek. Munkaszélessége 50 cm, két e rős kereszttartó va-

sával a talaj könnyen megmun­kálható. A kötött talajt ne forgas uk töb­bé, ha már az agyarkapával könnyen fellazítható, a felületét p dig mindig tartsuk takarva. Minél inkább sikerül a talajt egész éven át művelni anélkül, hogy az kilügozódna, annál ak­tívabb lesz a talajélet, s annál si­keresebben egészítik ki egymást a kedvező hatásCi vegyeskultCJ­rás növényi partn rek.

növények vagy Vetés ideje Talaj állapota Talajjavítás célja Indoklás, észrevételek -keverékek

Lóbab márciustól tápanyagszegény, tápanyag- és hu- nitrogéngyújtó, zöldségféle, májusig egyébként laza, száraz, muszbevi tel, víz- mély gyökérrendszer,

kerti talaj megtartó k ' pesség gyorsan lebomló, humusszá javítása alakuló zöldtömeg.

Lehetóleg jóval a talajzsaroló zöldségnövények telepítése előtt vessük

Sárga mustár márciustól közepesen kötött vagy talajlazítás, intenzív, keresztes virágú, káposzta szeptemberig nehéz, alkalikus talaj egyoldalú e16tt ne vessük, dúsan

múvelés után elágazó gyökérzete a talajt egyens(Jiyter mtés morzsalékossá teszi

lucerna márciustól építkezés miatt mélyreható a lucerna gyökérzete mélyre augusztusig tömörödött agyagos talajlazító hatás hatol, nitrogéngyújtó

ta laj

Burgonya áprili tól el iszaposodott, talaj lazítás, a burgonya lazítja a talajt, májusig túltrágyázott, tápanyagleépítés, árnyékolja azt, serkenti

elgyomosodott gyomok a talajéletet és leépíti visszaszorítása a tápanyag-feleslegeket

Els6 kultúraként ajánlott egy egykor intenzíven múvelt földterületen újólag

i kialakított kertben

14

ELŐFELTÉTELEK

Zöldtrágya-növények vagy Vetés ideje Talaj állapota Talajjavítás cé lja Indoklás, észrevételek -keverékek

Sarkantyú ka ápri listó l eliszaposodott, tú ltrá- talajlazítás, táp- a kapaszkodó fajta gyorsan májusig gyázott anyag- leépítés takarja és beárnyékolja a ta-

lajt, elnyomja a gyomokat

Sárga cs illagfürt áprilistó l hornokostól vá lyogosig a víz- és tápanyag- nitrogéngyűjtő erős

kék cs illagfürt májusig enyhén savanyú, megtartó képesség gyökérzettel, leginkább tápanyagban szegény javítása, savanyú talajokra

nitrogénrn n nyiség növelése

Büdöske áprilistó l fonálférgek a talajban fonálférgek e l űzése a gyökereik által kiválasztott és körömvirág májusig anyag elűz i a fonálférgeket

Facélia vagy áprilistó l könnyű-középkötött gyomok kiszorítása az erős gyökérzetű növények napraforgó júniusig ta laj makacs visszaszorítják a az agresszív

gyomokkal (tarack, gyökerű gyomokat, podagra, szulák, ezen felül szép viráguk pitypang) fertőzve jó rnéhlege lő

Olajretek ápri listól építkezés miatt tömö- rné lyrétegű talajlazí- keresztes virágú erős karó-szeptemberig rödött ta laj tás gyökérrel, más növényekkel

együtt elvethető

Fehér somkóró áprilistól nehéz, tömörödött alapos lazítás nitrogéngyűjtő és mélyen szepternberig talaj, semleges pH mélyebb gyökerező, gazdag

rétegekben is zöldtömegéből sok humusz képződik , az egereket riasztja

Alexandriai vagy májustól közepesen kötött talaj, a fe lső talajréteg nitrogéngyűjtő,

perzsa here jú liusig enyhén savastól kissé alapos lazítása gazdagon elágazó gyökérzet, lúgosig és át levegőztetése méhlegelő

Bíborhere rnájustól vályogos, kissé savas jobb átlevegőzés a nitrogéngyűjtő, télálló, szeptemberig talaj, enyhén savastól tápanyagok jó rnéhlegelő

a semlegesig fe lvételének megkönnyítésére

Őszi augu ztustól meszes, középnehéz talaj lazítás, keresztes virágú, káposztarepce szeptemberig talaj talajtakarás káposztafélék előtt

ne vessük, télálló,

l jó talajtakaró

15

Vetésforgó M inden zö ldségnövény táp­anyagigénye kü lö nböző mérté­kű, és az egyik kLdtCl ra betakarí­tása után még korántsem használódott fel rn inden táp­anyag. Egy jól összehangolt ve­tésforgó szinte egy műrem k, l ' nye g pe d ig, hogy a te rrnő­föld tápanyagtartalékait alapo­sa n felhasználj uk, s ezá ltal trágyát takarítsunk meg, ugyan­akkor elkerülj ük a talaj és ezze l ? zöldségfélék tültrágyázását. Igy nemcsak pénztárcánkat, de eg' szs 'g ü n ket és környezetClll ­ket is megkíméljük. Tápanyag­ig' ny ük szempontjából a zöld­ségf ' l ' k t magas tá pa nyagigényű, közepes táp­a nyag igényű és mérsékelt vagy kis tápanyagigényú csoportokba sorolj uk 's ezek a vetésforgó z rinl vá ltják egymást ugyan­

abban a zöldségágyban. Nagy tá panyagigényű vagy La­lajzsa roló va lamennyi káposzta­fél , a paradicsom, a bu rgonya, az uborka, a póré, a tök, a cukkini és a zeller. Közepes tá panyagigényű min­den sa láta- és a hagymaféle, va­lamint a gyök ' rzö ldség k, min l a sárgarépa, a feketegyök ' r, a retek, a hónapos retek. Ezeket a zöldségfélékel a nagyon táp­anyagigényesek után, a veté -forgó második szakaszában, ki ­egészítő vagy fejtrágyázás n ' Ikü l, csupán a szokásos korn­posztadagolást követően telepít­jük és termelj ük. A rnérsékelt vagy kis tápanyag­i gényű zöldségfélék megelég-sz n k a talaj Lápanyag-mara­dékaiva l. Ide tartoznak a

16

A paradicsom a vetés forgóban kivételt képez: mindig ugyanazon a helyen fejl ődi k

a legjobban

hüvelyesek, rninl például a bor­só 'sa bab. Ezek n i trogéngyűjtő gyök ' rbaktériumokkal szirnbió­zisban élve megkötik a l v gó nitrag' n jét, s így a követk z ő ku ltCl ra számára ismét tápanyag­okban bővelkedő humuszt biz­tosítanak. A gyógy- és fúszernö­v ' ny k tápanyagszükséglete i ala ony, sőt a tú l tápdüs talaj­ban illat- és aromaanyaga ik ja­vá t el is veszítik . Végül ebb a soporlba tartoznak rnég az gy­

, s k ' tnyá ri dísznövények is. A t l jes vetésforgóciklus vég ' n a növényágy talaját tápanyagok­kal látju k el, és az Cl j ciklust is­mét a nagyon tápanyagig' ny z .. l ds' gfélékkel kezdj ük. A velésforgót - hogy a táp­anyagtartalékokat jól ki tudjuk használni -ajánlatos e lőszö r e-

kél y n gy" ker sed ő kultC1 ráva l indítani, majd ezután m ' lyen gyökeresedő haszonnövény kö­v tkezz n. Így az alsó talajréte­g kben tárolódó tápanyagokat is felhasználjuk, és ezek sem jutnak a talajvízbe. Az itt vázolt vetésforgóséma alól kivét It je­lent a paradicsom. Biokertészek tapasztalatai azllllutatják, hogy az lllinci ig ugyanazon a helyen f j l ődik a legjobban. Váltanunk akkor ajánlatos, ha a paradicsa­rnol a paradicsonwész, vagy ha­on ló betegség ferláz i rneg.

A vel ' forgónak egyéb indokai is vannak: A kárt vők ésa kór­okozók lllinci ig csak egészen meghatározott növényfajokat (vagy csak bizonyos n öv' nyesa­ládba lartózó kultlirákal) v sz'­lyeztelnek.

Drasztikus példa erre a káposz­tafélék gyökérgolyvá ja. meny­nyiben egyazon helyen egymás után kápo ztaf ' léket termelünk, fenná ll a veszély, hogy az egy­szer felbukkanó káposzta-gyö­kérgo lyva, melyn k spórái a ta­lajban hosszC1 id ig életképesek maradnak, a jövőben minclen káposztáva l rokon zöldségfélére fertőzésveszé l yt jelentenek. Ugyanakkor a kórokozó egyet­len más, ezután l rmelt és ká­posztáva l nem rokon zöldségfé­lét sem fe rtőz meg. A kü lönfé le lápanyagigény sze­rint összeá llítoll v tésforg ' m l­lelt a növénycsaládok i lámpon­tol kíná lhatnak egy éssze rű vetésforgó kialakításához. A ká­poszta a kereszt svirágúak sa­ládjába ta1tozik, tehát sos k rül­jön az azonos családba tartozó zöldtrágyanövények után, minl a repce, mustár vagy olaj retek.

ElŐFElTÉTElEK

Ha elég helyünk van, a termés­forgót kettő-négy évv l is m g­hosszabbíthatju k: a n gyecl ik évb n a kis tápanyagig ' nyú kul­tCJrák után egy zöldtrágya-vete­mény következhet, hogy a talaj pihenhessen. Nem kell azonban f ltétlen ki­vá rnu nk, míg gy zöldségágy teljesen kiü rül, hanem már az ' pp cs per elő sa látasarok közé vessünk sá rga répát, vagy ma­dársa látát a még be nem takarí­toll egyéb ku ltúrák köz ' . Egy ti­pikus hézagpótló a kora lavasztól nyá rig mincl ig vethető hónapos r l k. A termőfe l ü l et ily n gyakorlat ias és éssze rű ki­haszná lása igazá n összhangban van a vegy ku llúráva l, ahol a kezelők számára is vezérfonal­nak tekin thető a vetésforgó alapelve: a nagy, közepes és kis tápanyagigényú haszonnövé-ny k egymást követő rendje.

~~ Nem minclen zöld-:Z::C ségfélét lehet egy­értelműen a nagy, közepes ' s kis tápanyagigényú cso­portokba sorolni. Ez legin­kább a talajtól függ. Próbál­juk ki , hogy a burgonyát mindenképp az e lső sza­kaszban kell-e term lnünk, vagy a közepes tápanyagigé­nyú k közl újabb trágyázás nélkül is megfe le lően fejlő­dik-e? Salátát és hónapos retket jó talajon néha még a harma­dik szakaszban is termelhe­tünk.

A mangold közepes tá panyagi gényű (balra), a borsó a ki s tápanyag i gényű zöldségek közé sorolható (lenn).

17

ELŐFELTÉTELEK

A talajélet táplálása Minden növényn k szüksége van bizonyos, egészen megha­tározott össze téte l ű tápanyagra, hogy élni és fejlődni tud j n. Ugyanakkor megkülönbözteth -tünk a l a pvető tápanyagokat, melyekból a növények nagy mennyiséget igényelnek, és nyomelemeket, melyeket a nö­vény csak csekély mértékben vesz fel, mégis " nyomokban" is rendkívül hatékonyak. Minclen tápanyag egész n meghatáro­zott feladatot töll be a növény­ben. Így például a nitrogén a s jlnövekecl ésb n fontos, a foszfor a virág- és terméskötó­d ' l és fejlód 'sl serkenti , a káli­um a sejtfalakat e rősíti és tesz i ellenállóbbá, a magnéz ium a klorofi llképzésért fe l e l ő . Hogy a növény minclez kel megkap­ja, a tápanyagokat helyesen kell a talajba adagolnunk. A mi zöldségágya inkban nem l het hiánytalanul betartani a tápanyagok természetes körfor­gását, mert hiszen a felületet fo­lyamatosan igénybe vesszük, hogy új zöldségféléket termel­jük rajta. Ezért kell komposztol készílenünk, aho l minden kerti és konyhai hullaelékat gyüjtünk és hum ifikálóclni, korhadn i ha­gyunk, hogy majd a kivont táp­anyagok ismét visszakerüljenek a talajba. Ha a vetésforgóhoz igazodva rendszeresen terítünk komposz­tot a zöldségágyakra, akkor sok tápanyagat visszaju ttatunk a fö ldbe, amil a z ö l ds' gek beta­karítása során onnan kivontunk. Sót, még többet is: A jó kom­poszt tele van apró ' lólények-

18

kel, melyek a ta lajban is fo lylal­ják tevékenységüket, s ezzel hozzájárulnak az egyre jobb mi­nóségű termőta l ajré teg kialaku­lásahoz. A műtrágyá k setében az ol­dott tápanyagok sak rövid id -ig állnak rendeik zésére, s amil a gyökerek már nem képesek felvenni , lesz ivá rag az altalajba, és onnan a talajvízbe kerül.

A biokerlész ezz l szemben minclig serkent ni igyekszik a Lalajéiel aklivilásál. Ezért elsó­sorban nem a n öv' nye kel, ha­nem a talaj mikroszkopikus é l ő­lény il táplálja, mely k később

A komposzt -amit a talaj fe l ső rétegébe munkálunk - hozzájár ul a pezsgő ta lajé let hez

Csalánból és fekete nadá l y tőből tápanyagban gazdag trágyalevet tudunk készíteni

feltárják a tápanyagoka t a növé­nyek számára. Így nem sak a m ' ly bb talajr ' ­tegek ásványianyag- tartalékait tudjuk hozzá f' rhetővé tenni, ele l ősegítjük a tápanyag- ionok cseréjét és serk ntjük a talaj­élet t. A szerves trágyák a legmegfe-l lőbbek, mert a tápanyaga ikat lassan, a növény szükségletei­hez igaz clva aci ják le. R ndsze­rint szükség van rájuk, hogy a ta laj nitrog ' nmennyis 'gé t fo lya­matos szervestrágya-aclagolássa l szinten tartsuk. A foszf r, a káli ­um é a mész többnyire állandó mennyiségben vannak a talaj­ban, s így csak időnk ' nt kell pótolnunk. A megvásárolható sz rv s trágyák közt szá m s, fő­ként nitragént tartalmazó ter­mék van, min t a ri inuskorpa, va lami nt az állati er d tű ter­mék k, mint a za ruforgá s vagy a szaru- és vérli szt zervestrágyázás eselén a táp­

anyagok akkor állnak a növény rendelkezésére, ha az igényli . A növények csak akkor ve zn k fe l tápanyagokat, ha a talaj ned­vességta rta lma é hőfoka, va la­mint a napfény intenzi tása ezt lehelóvé teszik. A talajéletnek ily n összehangolt működése és a r neleik zésre álló táp­anyagoknak a n öv' nyek növe­kedésére irányuló kölcsön hatá­sa egyértelműen bizto ítja, hogy a fitoneidok - a növényi gyöke-

ELŐFELTÉTELEK

rek által kivá lasztolt hatóanya­gok - a legk dv zőbb n terme­l őel j nek, és két faj jó szom­szédsága esetén hatékonnyá vá ljanak. M agunk is ké zíthetünk kíméle­t s hatású trágyafélét: növényi trágyaleveket csa lán­ból és f kete nadá l ytőbő l.

tW!It Daraboljunk fe l :1:11: mintegy l kg-nyi friss zöld növényt egy mű­anyag- vagy kőedénybe, és töltsünk rá l O liter eső- vagy állott, vezetékes vizet. Az edény le hetőleg napos helyen álljon. A keverék né­hány nap után erjecini kezd . Amint teljesen kierjedt, a trágyalevet l : l O-es hígítás­ban öntözhetjük a növények gyökerei hez. Hogy a szagot kissé lekös­sük, adagoljunk a keverék­hez ném i kőport.

A csa lán nagy mennyiségű nit­ragént tarta lmaz: a nadá l ytő ezen felül sok káli umot. Leg­kedvezőbb, ha a k ' t növényt együttesen rj sz tjük trágyalévé. Miután a zöldségfélék megnőt­tek - kü lönösen a levélzöldsé­gek esetében - a trágya levezést többé ne alkalmazzuk, így elke­rülj ük a túl magas nitrátkon­centrációt. Az istállótrágya a komposztnak egy tápanyagokban nagyon gaz­dag kiegészítőj . Alapszabály, hogy fr iss istállótrágyát sos használj uk a z " ldséges műve lé­s során. Vagy komposztált-, rett istállótrágyát szerezzünk be vagy a fri ss t már magunk komposztálj uk.

19

ELŐFELTÉTELEK

Szomszéd hatások A vegy sku ltúrás kertben a nö­vények közti term észetes köl­csönhatásokra építünk. Ugya nakkor a zölds 'g-, fűszer-, gyógy- és dísznövényfajokat sa­ját elvá rása ink és szükségleteink szerin t vá logatjuk össze. Nehezíti a dolgunkat, hogy a nálunk l étező zö ldségf ' lék nagy része a legvá ltozatosabb klímá­jCr, távoli országokból szárma­zik. Ezért megtörténhet, hogy két, általunk egymás mellé tele­pített fa j kedvezőt l e nnek mutat­kozik; az egyik egyed a másik­tól tápanyagokat rabol el, azon elburjánzik, és gyökérnedve ivel, vagy illóolajáva l növekedésében gátolja a szomszédját. A vegyesku ltúra csak egyetlen része a biokertészkedésnek, ami csak minden más alapsza­bá llya l összehangolva működik. Az eddig ismertté vá lt kedvező szomszédságok hosszú 'vek ta­paszta latai n alapulnak, melyek­re minden biokertész építeni tud. Azért persze senki se ha­gyatkozzon csupán az utánzás­ra, hanem saját vegyeskultCrráját vesse egybe kertjének minden­kori állapotáva l, a klímáva l és az éves időj á rási viszonyokkaL A si ker egyik e lőfe l tétele a jól egymáshoz igazított és tervezett vetésforgó. Csak így lehet alaposan kihasz­náln i a tápanyagta rtal ' koka t anélkül , hogy a ta lajréteget egy­oldaiCr an kizsa rolnánk. Így a talajCrntság sem lép fel, mert a növények nemcsak kivonnak, de vissza is juttatnak anyagokat a termőföldbe. Abban a föld ­ben, ahol mindig, ismételten

20

ugyanazt a növényfajt termelj ük tCr lzott mennyiségben feldersui ­nak az általuk kiválasztott anya­gok. Az utánuk következő, azo­ROS. fa j ú (vagy ve lük rokon) növények számára ezek az anyagok már mérgező hatásCr­ak. Fordítva hatnak azonban a gyökerek által kivá lasztott 's fitoncidoknak nevezett anya­gok, melyek serkentő l g hatnak a talajra és az utánuk következő zöldségfél ékre. Ugyanakkor ismét más zöldség­fajok gyökérvá ladékai gátolni tudják a helyükre kerü lő növé­nyeket (lásd táblázat) . Ebben az esetben a helytelenül megvá­lasztott utóveteményen köny­nyen elhatalmasodnak az e l őzőt fe rtőző kártevők és kórokozók. Ha e l őszö r akarunk vegyes­kultCrrát te lepíteni , legjobb, ha kivá lasztunk egy e rősen táp­anyagigényes-vagyis ta lajzsa­roló -, egy közepesen- és egy gyengén tá panyagigényes zöld­ségfélét, melyeket egymást kö­vetően tervezünk be a zöldség­ágyakba . Ezek mellé vá lasszuk ki az azo­nos csoportból a mindenkor kedvezőnek számító vegyeskul­tCrrás társat, szomszédot. Terítsünk az e l ső, vagyis e rősen tápanyagigényes növényágy fe lületére ' rett istá llótrágyát, vagy készen vásá rolható szerves trágyát, a másod ikat ta­karjuk félig érett, korhadt kom­posztta l, míg a harmaclik terü­letre egyá ltalán ne kerüljön tápanyag. A vegyeskultCr rás partnereket az itt következő, kül önböző okok-

ra és cé lokra tekintettel lehet egymás mellé és után tervezni és te lepít ni :

Kölcsönös növekedésserken lés: A lóbab, a bokorbab és a borsó a gyökerein sz imbiózisban é lő baktériumok nitragént gyűjte­nek, amit a szomszédos zsaroló, vagy nagy tápanyagigényű nö­vények haszno ítanak. A kapor növeli más magvak, pé ldáu l a sá rga r ' pa és az uborka csíraké­pességéL A spenót gyökerei sza poninokat vá lasztanak ki, s ezek serkentik a szomszédos növények fejlődését A borsó és a sá rgarépa kölcsönösen segítik e lő a másik növeked 'sét.

Klasszikusok a vegyes kultúrában: hagyma és sárgarépa (fenn), va lamint az univerzális partner, a kapor (jobbra).

Növényvédelem: A hagyma és a sárgarépa köl­csönösen riasztják gymás ká r­tevőit; a hagyma- és sá rga répa­legyet. fo khagyma távol tartja a gombá redetű kórokozókat a sa látától, szamó ától, sá rga ré­pától, paraeli somtól, fekete­gyöké rtől , uborkától és a gyü­mölcsfáktóL Az ősz i ba rackfa tá n y· rjába ültet ll torma meg­védi a fá t a levélfodrosság be­teg égétől. paradicsom és a zel ler óvják a ká posztát a levél-

ELŐFELTÉTELEK

~~ Gyakorta e lőfordul, ~ hogy egy-egy zöld­ségfélének több kedvező, ~lőnyös szomszédja akad. Igy a káposzta mellé jóltár­síthatjuk a ze llert, a paradi­csomot, az endíviát, a fejes salátát, a pórét és más fa jo­kal. A sárga répa szomszéd­ságába a vörös- és a póré­hagyma mellett ajánlhaták a bor ó, saláta vagy a hónapos retek. Egyetlen zöldségfaj mellett több vegyeskultúrás ~1egoldást is próbáljunk ki ! Igy megtapasztaljuk, hogy a mi körülményeink között melyik növénytársítás fejlő­dik a l egkedvezőbben .

telv ktő l , viszont a káposzta vé­di a ze lle rt a ze lle rrozsdátóL A bo rs i kafű vagy csombor elri­asztja a babról a fekete babtet­veket A körömvirág és a büdös­ke távol tartják a fonálférgeket a burgonyától és a szamócától.

Íz- és aromaanyagok: A kömény és a borsmenta javít­ják a burgonya ízét.

Megporzás: A burgonya közé ültetett bazsa­li kom méheket és más beporzó rovarokat csa logat a közelbe, és hozzájárul az uborka gazdag terméskötődéséhez is. A fúsz rke rtrő l tudj uk, hogy az aroma és ezzel az illóolajok egy tápd ús talajban nem képesek olya n in tenzíven terme lődni , mint egy soványa bb esetében. Ugyan z • rvényes a fitoneidok kölcsönhatásá ra nézve egy ne­héz vagy egyoldalúan trágyázott talaj esetében.

21

ELŐFELTÉTELEK

Kedvező hatások zöldség- gyógy-, és fűszernövények esetében a vegyeskultúrában

Haszonövény

Bazsalikom

Bors ikafű vagy csombor

Kapor

Sarkantyú ka

Turbolya

Kömény

Fokhagyma

Káposzta (karalábé)

Szomszédnövény

uborka

általános

bab

uborka, káposzta, sárga r · pa, cékla

gyümölcsfák, brokkoli

sa láta

burgonya

bogyós cserj • k, szamóca, uborka, sárgarépa, gyümölcsfák, sa láta, feketegyökér, paradicsom

zeller, paraelicsom

l evendula rózsa

Torma

Sárgarépa

Póréhagyma

22

ősz iba rackfa burgonya

vörös- és póréhagyma

szamóca sárgarépa

A hatás lényege

odacsalogatja az uborkavirágokat megporzó rovarokat, mege lőz i a lisztharmatf rt őzést, ria ztja a legyeket

elriasztja a fekete babtetút

fokozza a szornszédnövény ellenálló képességét, javítja majd va larnennyi rnellévetett mag csfrázó képességét

magához vonzza a levéltetve ket, • s ezzel távoltartja a szomszécl növényektő l

elriasztja a hangyákal és a levéltetvek t és mege lőz i a lisztharmatot

e lősegíti az ízgazclag gumók fejlőd · sél

óvja a szornszéd növényt a gornbá bet gségektő l és távoltartja az egereket, jó szomszédnövénye minden kerti növénynek, kivétel a b b, a borsó és a káposzta

megel ~z i a zellerrozsdát és a paradicsomvészt

elűzi a hagymamolyt és a hagymalegy l

megelőzi a szürk penészt, riasztja a répa legyet

Melyik ká rtevőnek lenne esélye elhatalmasodni ebben a vá ltozatos virágtömegben?

Egy egyenl te en nedves és fel­melegedett termőfö ld esetében biztosan jobb a hatás, mint egy csontszáraz vagy épp víz tő l pangó, hideg talajban. Kr itikusan is vizsgá lják felül a már általánosa n ismert és ha­gyományos v gy sku ltC1rás sza­bályokat!

A gyakorlott vegyeskultCira-ker­tészek Cljabban már nem ponto­san egy vetésforgóhoz igazad­nak, hanem aját használatra kia lakítanak egy fo lyamatos szisztémát, rendszert, amelyn k alapján a z .. lelségfajok egy zö ld ­ségágyon belül nem sa k egész soronként, hanem a sorokon belül növé ny rő l - növényre is vál­takoznak. A talajzsa roló, nagy tápanyag­igényű zöldségféléket szerintük egyedileg kell trágyázni, ami azt jelenti, hogy indításként a pa­lánta ül tetésekor a lyukba szer­ves trágyát tesznek, majd ké­sőbb a csa lánl ves öntözéss l egy ki egészítő fejtrágyázást al­kalmaznak.

ElŐFElTÉTElEK

Haszonövény

Lóbab

Körömvirág

Saláta

Zeller

Paraj

Büdöske

Paradicsom

Fehér üröm

Hagyma

Szomszédnövény

uborka, burgonya, káposzta, zeller, paradicsom

burgonya, paradicsom

káposzta, hónapos retek, retek

káposztafélék

minden zöldségféle

burgonya, parad icsom

káposztafélék

ribiszke

sárgarépa

A hatás lényege

nitrogéngyűjtó, s ez e lőnyös a szomszéd számára is

e l űz i a fonálférgeket

távoltartja a földibolhákat a szomszédnövénytől

távoltartja a káposztalepkét

Gyökérkivonata i, a szaponinak rninden szornszédnövényre növekedésserkentő hatásúak

e l űz i a fonálférgeket

távoltartja a káposzta lepkét

megelőzi a levélrozsdát

távoltartj a a répalegy t

Kedvezőtlen hatású szomszédnövények

Zöldségfaj

Bab

Borsó

Uborka

Burgonya

Káposztafélék

l Fejes saláta

Póréhagyma

Cékla

Zeller

Paradicsom

l Cukkini

Hagyrnafélék

Kedvezőtlen szomsz ' ela i

borsó, édeskömény, sárgarépa, hagymafélék, fokhagyma, pór ' hagyma

bab, burgonya, hagymaf lék, fokhagyma, póréhagyma, paradicsom

hónapos retek, retek, paradicsom

borsó, uborka, tök, zeller, paraeli som

szamóca, hagymafélék, fokhagyma, mustár

petrezselyem, ze ller

bab, borsó, p~kla

burgonya, póréhagyma, paradicsom, csemegekukorica

burgonya, sa láta, semegekukorica

borsó, uborka, burgonya, cékla, csemegekukorica, édeskömény

paraci i csom

bab, borsó, káposzta, karalábé, hónapos retek, retek, s ár a p g

23

VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK

Vegyesk u It ú ra a parasztkertekben A régi idők parasztkertj eit az asszonyok művelté k , ak ik a kert mellett ellátták a háztartást, az állatokat az istállóban, és ezek mellett legtöbbnyire egy nagy csapat gyereket is fe lneveltek. Kertj lik számára nem maracll tCil sok idejlik, de a csa lád táplálása miatl ez is nélklilözh tel len fel­adat volt. Ezért hát a paraszt­kerteket mindenek e lőtt célsze­rűen kellett kialakítani ; így alapformájuk minclig geo­metrikus, és nagyon jól áttekint­he tők. A tipikus parasztkertet a középen egy rondellába futó, egyenes utak jellemzik. Ám ezeken a mértani formákon beiLll a növényz t annál vá lto­zatosabb! A kis felliletet l e hető leg miné l több növénnyel hasznosították. Zöldségfélék, fűsze r- és gyógy­növények, va lamint a vázába és a temetőbe szánt virágok tarka színekben burjánzoltak b nnlik. Ennek a keveréknek már kez­dett -1 fogva meg vo ltak az e lő­nyei: a talajt nem zsa rolták ki egyoldaiC!an, így a ká rtevők nek és kórokozóknak sem volt esé-

Virágzó parasztkert mintaszerű vegyeskultúrával és egészséges zöldségekkel

24

lye az elhatalmasodásra. A zöld­ségek közé Li l tetett virágok ro­va rokat csa logattak s ezek egy-

részt a termést hozó zöldségfa­jok beporzásához járultak hoz­zá, másrészt- mint néhány bogár és hárlyásszá rnyC! - még a levéltetveket is sakkban tar­lollák. Az évtizedek fo lya mán generá­cióró l g nerációra hagyomá­nyozták a fa jokkal é fajtákka l kap so latos tapasztalatokat,

VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK

melyek épp az aci olt helyen, olya n klíma mellell, és azon az aclolllalajon vá ltak be legin ­kább. Csa k a l g rósebb növé­nyekel szaporílollák és ismé­leilen ezekel termellék. A gazel aasszonyok a növény­szomszéclságokra vonatkozó ta pasztalatokal össz gyűjtö lték és lovábbadták.

A pa1·asztke rt tehát egy na­gyon é l ete rős n öv' nylársulás, melyben a bevá ll zö ldségfaj k és -fa jlák mellell helye t lalál­tak a honos vad n öv' nyek szá­mára is. ily nek például szá mos egyéb mellelt a vadrózsa vagy a gi­li sz laö l ő va rádic . Ezekben a ke rtekben, ahol a helyet min-

d ig jól kihasználták, a gyom sem ütötte f l a fejét. A parasztkert egy egészséges 's könnyen karbantartható kert voll, és még ma is az; hiszen iclőli e n ül szép stílusa miatt a mai napig fennmaradt, maclern sorháza inkhoz ugyanúgy ill ik, mint a régi, favázas sze rkezetű parasztházak elé. Aki el akarja kezeleni a biokertészkedést, és az e lső tapasztalatokal szeretné b gyűj te ni a vegyeskul tC1ráva l kapcso latban, annak nagyon ajánlható ez az egysze rű kert­típust. Válasszunk gysz rű kombináci­ókat, mint a hagyma és sá rgaré­pa, bokorbab és bo rs i ka fű, ká­poszta és zeller, parael icsom és p trezselyem, sa láta 's hónapos ret k, uborka és kapor, szamóca és fokhagyma. Az ágyakat kö­rönwirág és büdöske szegélyez­ze, míg a növényágyak végét egy-egy éve lő fúsz r- vagy gyógynövény díszítse; minl a zsálya, levendula, orbá ncfű, na­dá lytő, üröm és még néhány egyéb. Ezekre az l ső kísérletek­re építve i dőve l további tapasz­talatokat tudunk gyűj ten i , sa ve­gyesku ltúrás kert C1jabb és újabb növényekkel gazdagodhat.

Nézzenek körül vi-& déki i merőseikné l , és érdek lőd jenek az ottani gyüm?lcs- és zöldségfajták felől. Igy sokszor szerl tehe­tünk a kereskedelemben már sehol sem kapható régi zöldségfajok ' s -fajták mag­vai ra. Szaporítsuk és tartsuk fenn ezeket a rég bevált zöldségféléket a saját ker­tünkben is!

25

VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK

Vegyesk u ltú rák növényágyakban Mint azt a parasztkertek is iga­zolják, a mérlani növényágyfor­mák nem jel ntenek egyide j ű­leg egyhangúságat vagy épp monoku ltúrát. A négyszög l etű ágyak, és a sorokba ültetett zöldségfélék á ttek i nthe tővé te­szik a rendsz rt, ami épp egy kezdő számára nagy segítséget jelenthet, hiszen így sikerül leg-

26

jobban a vetésforgót és a helyes so(: és tőtávo lságot betartani. A termőterü l et kijelölése során e l őször is a Lápanyagigény sze­ri nt osszuk nagyon, közepesen és kevésbé tápanyagigényes csoportokra a termelni kívánt zöldségféléket, és ezután min­den csoport egy-egy kü lön zöldségágyba kerü ljön. Ha több

mint három zöldségágyat sze­relnénk kialakítani , C1gy a har­maclik után kezdjük ismét a na­gyon Lápanyagig' nyes fajokkaL Ezután minden zöldségágy szá­mára vá lasszunk ki gy fő kultú­rát; egy olyan zöldségfélét, ami nagy helyet foglal és ezt a he­lyet hosszú ideig ig' nybe veszi. Ez lehel a tápanyagigényesek közl például a káposzta, az ubor­ka és a para licsom, a közepes tá pa nyag i gé nyűek esetében sá r­gar ' pa vagy a fej s sa láta, a leg­kevé bé tápanyagéhesek pedig a borsó és a bab. Így a vegyes­ku ltúra összes szabálya szerin t jól kombinálhatók egymássa l nagyon és közepesen tápanyag­igényesek, a közepesen- és ke­vésbé tápanyagigényesek is, de kombinálni lehet a fokozottan tápanyagigényeseket akár a kis tá pa nyag i gényűe kke l is. Mégi a kezdő számára gyakorta egysze­r űbb az, ha egy növényágyon be lül az azonos tá pa nyagi gé nyű vegy skultúrás partnerekel kombináljuk, mint egy saját rendszert felépíteni , és egy ma­gunk vá lasztotta vel ' sforgó­mintát betartani. Társítsuk tehát a káposztát p ' Ida ze rűen a zel­lerhez, a sá rgarépát a hagymá­va l, bokorbabot csomborral ( bo rsika fű) . Ugyanakkor egy so­vány homoktalajon ajánlato a közepes és alacsony tápanyag­ig' nyű zöldségféléket egy cso­portba összevonni. A Lalajzsaroló, közepes és ala­csony tá pa nyag i gényű zöldsé-

Káposzta fejes sa látával, a szegélyeken hónapos retek és turbolya: egy egészséges keverék, mellyel a zöldségágyak felületét jól ki tudjuk használni

VEGYESKUlTÚRÁS RENDSZEREK

gek szerinti f losztás sémáját és szabály zerű vegye kultúrákba te lepít ' süket nem lehet minclen alkalommal sz igorúan betartani. A lassan fe jlődő ku ltCu·ák eseté­ben az ideiglen s n ür , köz­tes terü l teket egy gyorsan növő, harmadik zöld fé lével hasznosíthatjuk. Így a hónapos retek, mint egy hézagpótló min­clen esetben ajánlható más kö­zepes- ' s kis tápanyagig ' nyű növény között. A paraj is jó szomszécl növénye minden más zölclségfajnak, de ne vessük fri s­sen trágyázotttalajba, mert a le­velekb n g ' szs ' gt l n ül f IciCl­suihat a nitráttartalom. Akinek kis terül l áll r nel lke­zésre és mégis a zöld égfajok és -fajták l heló legnagyobb vá-

lasztékát szer tné t rmelni , akár a sorokon belül is telepíthet kü­l ö n böző zö ld égféléket. A legjobb, ha, l őneve l t palántá­kat ültetünk! Igy egyetlen ágyon belül a kellő helyett három, négy, de akár öt különfé l zöld­ségfajt is l rmelhetünk. Például ülteth tünk paradicso­lllOt úgy, hogy a szomszéclos sorban mindig gy kápo zta és ­egy zeller vá ltakoznak, vagy egy sor sá rgarépát, ahol a szomszécl sorban fejes sa láta és póré vált­ják egymást. A kis tápanyagig ' nyű borsó vagy bab maga ni tragént gyűjt és így tápanyagga l látja el a szomsz ' dos sorba vá ltva ki pa­lántázott, közepes tápanyagigé­nyű sa látát és céklát.

Borsó, mangold, póré és vöröskáposzta üdén nőnek egymás mellelt, és beárnyékolják a növényágy talaját

~~ Szórjunk a vegyes­== kultúrás növények közé egye ével vagy soron­ként i smétlődően különböző

gyógy-, fűszer- és dí znö­vénymagvakat, és figyeljük meg, hogy melyik virító és illatozó szomszéd a leg l ő­nyösebb hatá ú a mindenko­ri zöldségfélékrel

27

VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK

Vegyeskultúrák sorokban

Gertrud Franek szerint

Az állandóa n azonos és átte­kinthe tő rendszer a sorosan műve l t vegyesku ltúrában is na­gyon fontos. A nagy tapasztala­lLl k 1t ész, Gertrud Franek által kifejlesztett és több évtized fo­lyamán kipróbált és ll e nőrzött módszer lényege, hogy a klasz­sz ikus növényágyak e l tűnne k a ke rtbő l. f\ kü lönbözó zöldségfé­léket vá ltakozó, utak nélküli so­rokban termeli . A vetésforgónak és a vegyeskultúrának ezen ügyes komb inációja egyid ejűleg van tekintettel a következő, egymástól nagyon kü lönbözó szempontokra: a zöldségku ltú ra idő i génye a vetéstól a szedésig, a mindenkori zöldségféle ma­gassága és helyigénye, va lamint a kedvező szomszédságok. Mindezeknek megfelelóen Gertrud Franek a zöldségféléket különbözó: A, B, C-vel j lz tt csoportokba sorolta. Az A csoportba Gertrud Franek azokat a zöldségfajokat osztot­ta, melyek egy rövid e lőve te­ményes idősza k után az egész ve g tációs peri ódus alatt ig ' ny­be veszik a termőfe l ül etet, és ezen kívül tényleg e rős növeke­désűek.

A csoport Paradicsom, karós bab, uborka, téli káposztafélék, lóbab, burgo­nya és a cukkini.

Ezen zöldségfélék szá mára Gertrud Franek 2 m-nyi sortá­vo lságot irányoz e lő . Az A sorok

28

két oldalán 1 m távo lságba ke­rti l ~z 1- 1 so rnyi, B csoportba tartozó zö ldségféle.

B csoport Póréhagyma, vöröshagyma, fe­ketegyökér, karfiol, zeller, bo­korbab, korai káposzta, cékla, borsó és pasztinák.

Ezek a zöldségfélék a termóh -lyet a vegetá iós p ri ódusnak vagy csak az e l ső, vagy csupán a második felében veszik igény­be. Ezeken a sorokon évente lega lább két betakarítás lehetsé­ges. Az A sor és a B sor közé 50 cm távolságban ' kelódnek a C sorok.

C csoport Sárgarépa, sa látafélék, endívia, karalábé és édeskömény.

Ezek vegetációs idősza ka vi­szonylag rövid , így ezeket a so­rokat gyakran évente három al­kalommal is bevethetjük. A parajnak egy egészen kü lön­leges j e l e n tősége van ebben a rendszerben. A spenót mind n szomszédos zö ldségfaj ra j · ha­tássa l va n, gyökerei pedig nö­vekedést se rkentő szaponi ­nokat vá lasztanak ki , kitölti és így gyommentesen tartj a az épp üresen maradó sorokat. Ezek miall a gyakorl atban e l ő­ször az egész területen 50 cm­nyi sortávolságban spenótot kell vetnünk . Az így kialakított sp nótsorok köz' vetjC1k-ültel -

jük a többi zö ldségfélét. A be­takarítás után a kinn maradó leve lek b takarják a fö ld felszí­nét, ' s a talajban maradó gyö­kerekkel egyült ' rtékes hu­muszt, és zzel a gilisz ták számára is táplálékot zolgá ltat­nak. Egy iel e j ű l eg a l tennell spenótsarok járófelületként is szo lgá lnak, melyel akkor ha ználhatu k, ha a többi zö lcl ­ségf ' lét akarjuk ápolni. Ez a módszer csak akkor mű­ködik, ha a zöldségcsoportok egyszer már ki alakított beosztá­sát kínos pontosságga l b tart­juk. Ezen túl a spenótvetés id őpo ntj á t egyéb ku ltúrák veté­sé el és további ápolásáva l úgy ke ll összehangolni , hogy a spe-

VEGYESKULTÚRÁS RENDSZEREK

nótsorok zöldj ' t L' nyleg s n is a rnegf l l ő id őbe n takaríthas-uk be, hogy azután járh assunk

rajtuk. Az ljárás további l őny , - az ágyakban tö rténő term léssei zemben -, hogy az egy nként

30 ern szél sségú utakat az egyes ágyak közl rnegtakaríljuk, tehát így a Leljes Lalajf lület sok­kal jobban haszn ul. Ezen Lúlrnen ~ n a talaj takarva van azokon a h lyeken, rnelye­ket a hagyomány s, zö ldség­ágyas múvelésnél ü tk ' nl ve­szünk ig ' nybe, s így az időj á rás viszontagságainak sincs kitéve, ami szinlén nagyon kedvező halás al va n a szornszédos nö­vényekre.

~~ Egy kics i kertben a ::1:11: soros múvelé L egyetl n zöldségágyon is megvalósfthatjuk. Ehhez a zölds 'gsorokat ne hosszá­ban, hanern széltében alakít­suk ki. Egyetlen zöldségágy esetében néhány sornyi pa­rajt elhagyhatunk, bár így el­maradnak a leszedett spenót után f nnmaradó járóösvé­nyek. Ebben az esetben kü­lönös n ügyeljünk arra, hogy a szomszédos o rokba ked­v ző halású szomszédnövé­nyek kerüljenek.

Összehangolva ülte tett zöldségfélék, melyek sok, ille tve kevés helyet igénye lnek vagy melyek gyorsan, ille tve lassan nőnek (balra) . A spenótot (lenn) a köztes te rüle tekre veti k

29

TERVEZÉS ÉS KIVITElEZÉS

A tervezés

(majdnem) minden

A zöldségfajok felosztása növ -kedésük és vegetációs időta rta­muk szerint jó iránymutatást adnak a növényágyakban mú­velt vegyesku ltC1rák tervezésé­hez is. Ezután még csak az kö­vetkezik, hogy a G rtrud Franek által az A csoportba (lásd 28 . oldal) összefoglalt e rős növeke­désú, hosszü kultürájü zöldség­félék közül kikeresslik a nekünk megfe l e lő nagyon, közepesen és mérsékelten tápanyagigénye-

30

sek et,- amelyek majd alap- vagy fé l<u ltC1raként szolgá lnak. A nagyon tápanyagigényesek kö­zé tartoznak az A csoportból az uborka, a fejeskáposzta, paradi­csom, a cukkini és a csemegeku­korica. Közepesen tápanyagigé­nyesek az A csoportban a karalábé, a leveles kel és a man­gold, míg végül mérsékelt n táp­anyagigényes a karósbab, mint pi llangós. Ezek mellé a már kivá­lasztott fő kultC1rák mellé keres-

sük ki a megfele lő partnert, szomsz ' d n öv ' nye ket, am lyek az e lőzőkhöz hasonlóan talajzsa­rolók, közep sen ' mérsékelten tápanyagig' nyesek legyenek. A növényágyas rendszerben itt a B soportba tartozó zöldségfélék köv tk zz n k, p ' ldául a táp­anyagigényesek, mint a póréés a zeller, közepesen "étkesek" a fokhagyma, a hagyma, a sárgaré­pa, a c ' kla, a feketegyökér, míg végül a kevésbé tápanyagigénye­sek c oportjában pillangósok; mint a borsó és a bokorbab jö­hetnek szóba.

A szegélyként vetett bokorbab védi a be l ső sorokban a céklát, a borsikafüvet és a cikórát

C csoportba rövid ten y· szide­j ű zöldségfél • k tartoznak. Itt na­gyon tápanyagig · ny s n in s, köze p n tápanyagig · nyesek a sa láta, a hónapos retek és a r -tek, va larnint a paraj, amit köz­tesk · nt rnincl n ü r s h ly r el­ve thetünk hasonlóan ertruci Franek soros rnűve l éséhez. Míg rövid tenyészid jű, kis tápanyag­igényű p ' lelául a kerti zsázsa. Termész Lesen ennél a vegye -ku ltCr rás rn űv lés n · l is tekintel­tel kell lenni a h !yes szom­széclfajokra, fi gyelembe véve a kölcsönös f jl őcl és-serk ntés, a növényv • clelern , az aromajaví­tás és a beporzás sz rnpontjait. M inclezeken tCr! az ember sze­retné a k rtet l h tő l eg egész éven át kihasználni. Ezért he­lyes, ha a fő kultCrrák 's partne­reik vetésének, ill tve palántaül­tetésének időpontj á hoz igazodó

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Tápanyag-A csoport

igény

Magas fej s káposzta uborka paradicsom cukkini csemegekukorica

Közep s karalábé fodros kel mangold (cikória)

Alacsony karós bab

Virágok közé ültetelt karalábé és saláta - leginkább a kicsi kertekbe ajánlható

e l ővetern · nyeket választunk. Ez k gyakran már az előző év­b n a sorköz teljes szélességé­ben elvetell zölcltrágyanövé­nyek, rnelyek egész télen át a helyükön maradva, mint mulcs­rét g takarják a talajt. De vá-laszthatunk a csoportból né-hány korai zöldségfélét is, arn nnyiben azok még a fő kultCrra kiültetéséig, tehát legké­sőbb május közepéig betakarít­haták. M ásod- vagy utávete-m • nykénl legnagyobbrészt a

csop rtba tartozó sa látafélék és a spenót kínálkoznak, rne lyek ezután helyben át is telelnek. A táblázatban néhány példát találunk a vetésforgó és a v gyeskultCrra tervezéséhez.

B csoport C csoport

póréhagyma -zeller

sárgarépa sa láta hagyma hónapos retek fokhagyma retek cékla spenót feketegyökér májusi répa . (~deskömény) vagy tarlórépa

borsó borsmustár = bokorbab borsmustár··

kerti z ázsa téli porcsin = kubai spenót···

l

• Májusi répa és a tarlórépa neve Stielmus ha elő·, ill. utóvet ményként termelt zöldség levelé t és .1 levélnyele t n1int para jt fogyasztj.lk.

·• Ruc~1 = [ruca ~lti va borsmustár = vadon is elófordtll , ritkán termesztet!, medi t rrán eredetú növény. l eveleiból finom, fúszeres s..1 láta ké5Zül.

... Téli portul~kska kubai spenót a porcsinfélék CSJ. Iádjáb~l t~1rt ozó Claytonia perfolia t<l ritkán ter-m~tik , elv<1dul. Levele 5aláta féle.

31

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Vetés, ültetés, átültetés A zöldségfélék term eszt ' sén ek szokásos módszere a közv ti n, helybe vetés . Ugyanakkor gyak­ran e lőfordul , hogy egy zö lds ' g­fé l éből több fajtát szerelnénk kipróbáln i, p ' ldául a paradi­csom ese té b n. Ilyen kor leg­jobb, ha a palántákat gy ker­tész től sz r zzük be. Ha az ernber saját maga szerel ­ne káposztát, paradicsomo!, uborkát, cukkinil vagy egyéb zöldségfélét v tn i, majd pa lán­táról továbbneve lni szükséges lesz egy hajtatóágy vagy egy üvegház. Term ' szetes n rnegy ez az ab­lakpárkányon is. Az üvegháza l és a hajtatóágyat nem ke ll fel-

32

tétlenül rn terségesen fűt ni. Egy kis rn l gtrágyatalpon n' mi ügyeskedéssei már február vége felé káposztát és salátát vethe­tünk. A hidegre érzékeny növé­nyeket, minl a paradicsom, az uborka, a cukkini és mások fű­l tlen h lyre még üveg alatt sem szabad elvetni márciu vé­ge vagy április eleje e l őtt. Az üvegházban vagy az ablak­párkányon történő magvet ' sh z szükségünk van ti szta cs r p k­re, lapos v tőtá l akra, műanyag-, vagy faládákra. A vetéshez ho­mokkal k v rt, teljesen ér ll, marad ' ktalanul humifikálódoll, finomra rostált kornpo ztfö ld és homok kev rékét használhatjuk.

A fölelet az edényekben simít­suk le, a magvakat vékony ré­tegben ve sük l, majd az e l őb­bi fö lclke e rékből szitáljunk rá egy vékony takarót, s v ' gü l gy finom zuhannya l öntözzük be. Legjobb, ha a z enge vel' st üveglappal vagy egy átlátszó műanyag fóliáva l fed jük, míg a magvak kikeln k. Ezután szecl ­jük le az üveget vagy fóliál, és arnint a palántákon a harmaclik lev' lk f jl ődni kezd, tűzde ljü k ki. A parad icsomnöv' nyk ' k t legjobb, ha azonnal tápdús fö ldb , ki cs repekbe ültetjük, ahol helyü k lesz fe jl őd ni , és erő gyök ' rlabdát tudnak k ' ­pezni . A káposztát, uborkát ' s ukkinit többnyir l őnyösebb, ha köz­vetlenül a szabadba v tjük. Ott a n öv' ny k k zel ttő l fogva meg clződ nek és sokkal ellenál­lóbbak l sz n k, minl n ' m ly, üv g alatt l őneve l t palánta. Ugyanakkor a káposztál és a sa­látát a hajtatóágyba is elveth t­jük. Ha a magvak kikeltek, szedjük le a melegágyi ablako­kat, így elzzük le a palántákat. Később, amikor mintegy 1 O cm magasra nőtt k, óvatosa n emel­jük ki ők t és ült ssük a megfe­l e l ő a zölclségágyakba, a szá­mukra e l őre megtervezell és e lőkészítell sarokba. A többi zöld ' gf ' lét inkább helyb n vessük el ott, ahol majd b takarítjuk k 'sőbb. A ta­laj ekkor már mindenképp elég

A bokorbabot fészkekbe vagy mint itt, sorokba is elvethetjük

Egy kis faládában e lőneve lt káposztamagoncok (fenn); a palántákat gyökérlabdával együtt ültess lik (középen); a földet e rősen nyomjuk a gyökerekhez (lenn).

meleg, és rinoman morzsa lékos szerkezetű legyen! A vetés e l őtt a f Iületet porha­nyósítsuk meg egy g reblyéve l vagy kultivátOITal. Ezután sekély barázdákba vessünk. zabá ly szerint a magvakat nem szabad több mint 0,5- 1 cm vastag fö ld­réteggel fedni. Csak a borsót (és babot) nyomjuk 3- 5 cm mélyen a talajba. Ezt követően a magvetést kímé­letesen, és körü ltek intően és alaposan öntözzük be egy ró­zsáva l fe lszerelt ö ntözőkanná ny i vízzel. Ha estef lé vetünk, in­kább következő reggel öntöz­zünk! A alálát, káposztát, karalábot és zel l rt az átü ltetés során soha ne nyomjuk túl mélyen a föld­be. jobb, ha a palánták eleinte egy kicsit lankadni hagyjuk, ha­marosan ismét ki fognak egye­nesedni! Ezze l szemben a paradicsomol tudatosan va lamivel mélyebbre és rézsütosa n ültessük be, any­nyira, hogy a gyökérnyak egé­szen a l ga lsó levél árig földdel legyen taka1va . Ott a szárr 'sz n végig járulékos gyökerek jelen­nek meg, ezért az ilyen növé­nyek gyorsabban és rőte lj eseb­ben fej l ődne k. A fiatal palántákat rózsa nélkü li ön tözőkannáva l , egy nként lo­csoljuk be, hogy a gyökereik alaposan beiszapolódjanak.

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

33

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Vegyeskultúra domb-/ /

es magas agyon Dombágyat úgy készítünk, hogy a fö ldet 1 ,8 m szé lességben, tetsző l eges hosszCiságban és egy ásónyom mélységben kiem l­jük. A gödör alját lazítsuk fel, majd erre a hosszú dombsáv­ban r ' tegezzünk különböző kerti hulladékokat, például: a gyümölcsfákról és díszcserj ék­rő l levágott nyesedéket, gyep­téglákat zöld részükkel lefelé, lombot a kiemeit fö lddel eike-v rv , f ' lérett komposztot és végül ' rett kom posztot. Az egész dom b a köze pé n 111 i n tegy 60 cm magas legyen, és oldalai f lé ne ereszked jen t Cd m re-d ek szögben. Az így, rétegenként emelt dombágy jóva l nagyobb ültetési

34

f Iületet jelent, amit a k dv -zőob szögű fénybeesésn k kö­szönh etően kissé sűrűbb n is b l h t telepíteni , mint a kö­zönséges zöldségágyakaL A ha­lom belsejében a hulladékok lassan korhadnak, és be lőlük a mintegy hat év során fo lya ma­tosan szabadu lnak fel a táp­anyagok. Ezzel a módszen·el mindenek e lőtt a sovány talajo­kon jutunk - lega lább részben -gy humuszban gazdag te rmő­

ta lajréteghez. Ugyanakkor a dombágynak hát­ránya i is vannak: a szük éges alapanyagok csak egy igen nagy és régi k rtben állnak rendelke­zésre. Azért a lomb helyett használhatunk zöldséghulladé-

ko t, a fél ' rett komposzt h lyett p dig istállótrágyát. A dombágy f Iülete a napsuga­rak közvetlenebb hatása és a z' l miall könnyen kiszá rad, a r lhalmozotl hulladékok pedig víze l vezető dr ' nként működ-n k. A dombágy tápanyaggaz­dagsága nemcsak e l őnyt j l nt, d az l ső évben hibásan vá­lasztott zöldségfélék esetéb n a nitrátok f ldúsulásához is vez l­h t. FelLétlen be kel l tartanunk egy olyan velésforgót, amelynél az el ő évben talajzsa roló, na­gyon tápanyagigényes zöldség­f ' lék lenyésznek. A magaságy felépítése és szé­lessége azonos a dombágyéva l, csak az egészet deszkákból-, gerendákból, téglákból , beton­lapokból vagy hason lókból épí­telt fal övezi. A magaságy kere­le 40 cm-től 70 cm. magasságú lehet. Egy ilyen felületen na­gyon kényelme en lehet dol­gozni , 's n m zá raci ki olyan gyorsan, minl egy dombágy. Gyakran lt:d' rtékeljük egy domb- vagy magaságy talajának tápanyaggazdagságát, ami gyor­sabban leépü l, minl azl gondol­nánk. Ez azonban mindenek e lőtt a b épít tt anyagoktól függ. Ha nagyon sok komposzl­fö ld t vagy ' pp istállótrágyát r ' L g ztünk bele, a tápanyag­tartalom soká ig magas szinten marad, d ha a szerves hulladé­kok hiánya miatt ta lán nagyon j l ntős részarányú, lápanyag-

kban nem tCil gazdag kerti föl­d l használtunk, akkor a zöld-

Egy példaértékLT és jól kihasznál! dombágy

ségágy talaját már a hannacl ik vagy negyedik évben C1jra fri ss Lápanyagokkal kell llátni. A na­gyon tápdús talajú domb- vagy magaságyat az e lső évben kü lö­nösen robusztus növekeclésű, nagy tápanyagig ' nyű z ·· lclségfé­lékkel kell hasznosítanunk, mint a tök, a burgonya, a paradi­csom, az uborka vagy a cukkini . C ak a következő évben létesít­slink ben ne egy tápanyagigé­nyes vegyesku ltC1rát. A dombágy koronáján jó hely kíná lkozik a paraelicsom és uborka számára, ahol az öntö­zővíz megtartása érd ekében ké­sz ítslink egy, a g rincen végigfu ­tó barázclát. A sorok körCd vá ltakozva nőhe t a káposzta, a zeller és a póré. Fő ku ltúraként ajánlhaták még a cukk ini és más tápanyagigé­nyes zöldségfélék, mint szom-

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

széclok, hiszen a középső ku ltCI­ra mindkét o ldalán még három sornyi helylink van. Ahol tCd nagy tápanyagtartalom­mal nem számolunk, a normál zöldségágyakhoz hasonlóan egy nagyon tápanyagigényes zöld­ség vegyesku ltúráva l kezdjünk, am it ezután a közep s, majd a kis tá pigé nyű vegyesku ltC1rák követnek. A negyedik évben a k 1t észek szívesen telepítenek szamócát a dombágyba, ami azután tovább i két éven át hasznosítja a még fennmaradt tá pa nyagta rta lé koka t.

A rétegenként berakott szerves anyagokból (jobbra) épített magas ágyban kitűnően fejlődnek a zöldségfélék (lenn)

35

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Kráter és lépsejt formájú zöldségágyak Évekkel eze lőtt a siegeni tanár­ember, Ulrich Kowa lewski olva­sott egy fejezetet M arie-Luise Kreuter: Biokert című a l a pmű­

vében a kali forniai Langham­ról, aki gyakran alkalmazta az ún. körkertészkedést (Circle-

A lépsejt a lakú magas ágy szélére ülte tett dughagyma védi a sárgarépát és a salátát a gyors ki száradástól

36

ga rdening) . Ennél a megoldás­nár a zöldségágyak k rekek, és beosztásuk az óra lapjára emlé­keztet. Langham meggyőződé­se, hogy a körformával energiá­kal csapolunk meg, melyek azután a növények hasznára vá lnak. A siegerlandi tanárt ezek a králer formájú ágyak a sz inlén kráterekben tö rtén ő lanzarori szó lóműv l 'sre emlékeztette. Így támadt az ötlet, hogy a krá­ter formát felhasználva kivédje a rid eg, nedves és h ideg si eg r­landi klímát. A zö ldségágya k ki -

alakítása nagyon egysze rű . Az ember kitűz egy 1 ,8 m átmé rő­jű körformál, talaját fe llazítja, majd a fölelel b Iülrő l kifelé húzza úgy, hogy a közepén egy tölcsér formájú m ' lyeclés, a pe­remén ellenben egy kis töltés keletkezzen. A tölcsér középsó, legmélyebb pontja és a töltés koronája közli szintkü lönbség csupán 30 cm. A lalajt kom­poszttal clúsítjuk, majd a köze­p ' b az útépítéshez használl baza ltkövekból egy kört alakí­tunk ki. A fészkek e lőnye egy­részt, hogy nappal felvesz ik és tárolják, éjj l p dig leadják a na pf ' ny m legél másrészt, hogy a növény k t a kör alakú ágya­kon b Iül járva is ápolni tudjuk. Ezután a kör külső per m ' l olyan robusztus zölcl ségfélékke l,

például káposztáva l, sa látafélék­kel, retekkel, hónapos retekkel, feke te gyökérrel stb . ültetjük be, melyek nem kívánnak tCd sok meleg t. Belülre a meleg­igényes növényekel telepítjük, például parael i somot, uborkát, babot és cukkinil. Egyebekben a vegyesku ltC1ra szokványos sza­bá lya i érv· nyesek. Én maga m is kís • rleteztem krá­terágyakkal. A be l ső, kissé mé­lyebben f kvő terek n a betá­rolt hő hatása va lóban figyelemre méltó. Fontos, hogy az ágyakat ne tú l sűrűn ültesslik be, különben az

gyik növény eltakarja a mási­kat és a napf ny sem tud beha­tolni. Kerlem ben kif jlesztellem

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Ulrich Kowa lewskí krátermegol­dásának és a magaságynak egy saját kombinációját, amit én lépsejtes zöldségágynak vagy lépágynak nevezek. A név egy kényszerhelyzet eredménye: mive l deszkából nehézkes kör alakú keretet építeni , én a hat­szöget vá lasztottam, s az így ki­alakított zö ldségágyakat nevez:- · tem el " lépágynak" . · Belsejükben rétegenként talál­ható a nyesedék, gyeptéglák, kerti hul ladékok, durva és fi ­nom komposzt, felületüket pe­dig krá te rsze rűen alakítottam ki. Az én sejtágya im ban a meleg­és vízigényes növényeket szin­lén belülr telepílem, a robusz­tus és inkább száraz ta lajt

l épsejtes növényágya k a szerző sorházas kertjében

kedve lők pedig kívülre, a nö­vényágy peremére kerü lnek. Emellett öt ágyon betartom a fokozottan, mérsékelten és ke­vésbé tápanyagigényes csopor­tok egymás utáni vá ltá át is, ezek palántaszükségletét egy teljes melegágyban term elem. A lépágyak és a módszer lehe­tővé tesz ik számomra, hogy kis területen intenzíven és sikere­sen termeljek zöldséget a vetés­forgó é a vegyesku ltúra szabálya inak megfe l e l őe n.

37

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Vegyeskultúra üveg alatt

A hajtatóágyakat 'sa kis üveg­házakat nem kell mind ig fúteni . Csupán az üveg védelm is hozzájáru l, hogy néhány zöld­égf ' le jobban fejlódjön és

elóbb termést hozzon, mint a szabad területeken. Ezenkívül az emb r tavassza l a zöldség -ket minél korábban, őssze l pe­dig minél hosszabb ideig akarja szedni és ' lv zni. Végül is zl a l e hetőséget kínálják a hajtatóá­gyak és az üv gházak: tavassza l a palántákat lónevelni és ősz­szel a termést a korai fagyoktól megóvni .

38

Egy fútetl n üvegházat vagy egy hajtató ágyat már néhány desz­kából, g r nelából is egész kön.ny n f l l het építeni. Egy­két kiszolgá lt ablak, egy e rő fólia már takarásnak zámít. A keresk cl lemben kaphaták a kivá ló hósz igetelésú, könnyú, úgynevezell bordázott, dupla akrilüv g lapokkal f cletl, ki s­mé retű és könnyú üvegházak, rnelyek még az ibolyán tüli su­garakat is jól átengedik. A tél végén létrágyáva l berakott rne­legágyakban az ablakok alatt egy párás, rneleg rnikroklíma

alakul ki, mely ideá lis a palánta­neve léshez. Mincl a kis üveg­házban, mint a m legágyban termé z tes rneleghatást érhe­tünk el, ha bennük l ' trágyából gy rn l gtalpal készítünk.

A vet ' sforgó tervezése o rá n ide a nyá ri ici őszakra nagyon tápanyagig ' nyes, talajzsaroló

Fólia és fá tyo lfólia alatt a zöldségek rninden szabadföldi zöldségágyban egy-két héttel e lőbb szedé érettek

növényeket ajánlat s tervezni , mivel az istál lótrágyában l évő tápanyagokat így hasznosíthat­juk a legk clvez6bben. M iután kezeletben az istá llótrá­gya a melegágy mélyén na­gyobb hámennyi éget t rm IL, lassú lebomlási fo lyamaton megy keresztü l, mia latt táp­anyagai fe lszabadulnak. Ennek megfe l e l ően ajánlható nyári ku ltúrák az uborka, cukk ini és minclen más kabakos zöldségfé­le. Ezeket egy ki sit korábban vethetjük, hiszen a melegágya t taka rni leh t. Ilyen mel gtalpat az üvegházi növényágyban is kia lakíthatunk. Aki a korhadó lótrágya mel gét kedönösen jó l aka rja kihaszná lni , az üvegház­ban a zö ldségágyat a melegágy-

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

hoz hasonlóa n alakítsa ki , s a trágyata lp megépítését követő­en t~ ka rj a azt melegágyablakok­kal. Igy a len n terme l őelő mele­get a melegágyi ablakka l tudju k benntartan i, míg a ház üvege az üvegházhatás miatt hácsapcla­ként műköcl i k. A dupla takarás alatt a cukkinit, az uborkát és a paradicsomct három-négy hét­te l e lőbb nevelni kezdhetjük.- -A hajtatóágyak é az üvegházak mindenek e l őtt a pa lántaneve­lést szolgá lják, a kész növény­kéket később a szabadba fogunk kiü ltetni. Itt a növény­ágyak l egfe l ső rétege finom ker­ti fö ld legyen, amit keverjünk nagyobb adag komposzttaL Ennek a finom szerkezetű ta laj­rétegnek még nincs akkora táp-

A trágyával belakart hajtatóágyban már februártól lehelóvé válik a zöldségtermesztés

anyagtarta léka, ami számos zöldségféle számára megfe l e lő lenne, ezért idejében vessünk bele nagyon korai és rövid te­nyészidejű zö ldségeket, mert ezeket már leszedjük, mire mélyebben, a létrágya belsejé­ben annak tápanyagai fe lszaba­dulnak.

39

A hajtató-vagy melegágyban

A hajtatóágyakba a melegtalpat minclen szabályszerint február közepe táján pakolj ák be, és az időj á rástó l függőn 7-"14 nappal később lehet az e l ső zöldsége­ket elvetni . Ez k e l sősorba n azok a fajok, amiket később palántaként fogunk kiü lt tn i: káposzta, karalábé, sa látafélék. A káposzta és a karalábé a l g­kevésbé kényesek, így már feb­ruár végén, március elején vet­hetjük . M árciusban azután az időj árás­tól függően következnek a fejes és a té pő sa láta. Aki egészen biztosra akar menni , az a hajta­tóház Livegél fagyveszély setén éjszakára gyékénytakaróva l ta­karja, ami benntartj a a meleget és a ke lő magoncokat megóvja a fagytól. Coneloljunk rá, hogy hagyjuk szabaclon a helyet olyan vete­mények és palánták számára, melyeknek még aze lőtt kell a h ly, mi l őtt az l őszö r elvetett zö ldségféléket leszednénk vagy kiü ltetnénk. Természetesen a melegágyba már kész palántákat is ültethet­nünk, hogy terméslik még ko­rábban szedhe tő legyen. ilyen­kor tehát január végén vetni kell, s a szükséges 20-24 oc mellett a melegágyban vagy az ablakpárkányon is e lőnevelhet­jük a kis növényeket. Fontos il yen esetben, hogy a sterili zá lt, finomra sz itált, tápanyagsze­gény ta lajt savanyú homokka l keverjük. Gyakori , hogy a fi ata l magon­cok az ablakpárkányon nagyon gyorsan fe lnyurgu lnak. Ezért

40

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

iclejéb n vigyük a vetőtá l aka t h űvös, világos helyre, majd ül­tessük ki azokat, amint azt a komoly tavasz i fagyveszély mCil­táva l a kü l ső hőmérsé klet lehe­tővé teszi. A zöldségfélékkel hasznosítolt hajtat-óágyban a sorok t rvezé­sé riel minclig be l ülrő l kif lé kell haladnunk. A középső sorba azt a zöldséget vessük vagy ültes­sük, amit e lőszö r akarunk pa­lántaként kiszeclni , il letve amit e l sőké nt szedünk le, mert ez­után ez a hely szabaddá válik az uborka, a cukkini és egyéb tökfélék szá mára. Ezek t a zöldségfél ' ket helybe is elv l­hetjük, ele cse répben e lőneve l t palántáikat is kiü llethetjük. Eb­be a középső sorba paradicso­mol is neve lhetünk, ameddig a növények nem ütköznek az üvegte tőnek, agy csak később, amikor az ablakokat már le tud­juk szedni. M ár most gonelolnunk kell az ősz re és a télre; tervezzünk be egy sor fejes sa látá, amil azután télen a szabadban is ki nn mara­dó fodros kápo zta és bimbós kel fognak követn i. Augusztustól szeptemberig a hajtatóágyban l e hetől eg minclent le kell szüre­telni , hogy még madársa látát és téli retket vethessünk, ill tve endívia- vagy raclicchiópalántál ült thessünk. A cukkini addig többnyire különben is leérik, a kisebb tök fé léket és az uborkát p dig a nyár folyamán kössük egy támaszhoz úgy, hogy mincl­két oldalán maradjon hely az utávetemények 's az újon nan ültetett palánlák számára. M ég a későbbe n vetett madársa láta is jól hasznosu l a hajtatóágyban, amit l őszö r majd csak követke­ző tavassza l tudunk szedni.

TERVEZÉS ÉS KIVITELEZÉS

Akinek egyébként több meleg­ágya van, a következő évb n a másodikba rakj a be a melegtal­pal , s az e lőbbit hasznosítsa olyan hagyományos, közepesen tápanyagigényes zölclségekkel, minl a korai sá rga r ' pa és a r -Lek, vagy a legk rábbi sa látafé­lék és a paraj. T' l l őll az utá n szinlén spenót vagy borsmustár és téli porcsin következzen. A harmacl ik tavaszra még min­clig elég Lápanyag marad a ká­poszta- és sa lálapalánták, va la­mint az egynyá ri vi rágok számára.

Az üvegházban

z üvegházban is n velhetünk palántáka t a szabadfö leli zöldsé­ges számára, hiszen r ndszerinl két növényágy áll r nclelkezés­re, s így az egyikben ott i ké­szíthetünk m l gtalpal. Az e l ső

tavaszon az e l ső ágyat a sa láta és a káposzta hajlatásá ra hasz­náljuk, míg a másikat a sá rga r '­pa, hagyma és hónapos retek foglalja. Miután az l ső ku ltúrá­kal betaka ríloltuk, sorra kerü l-n k az üvegházban tipikus, haj­tatoll üvegház i zöldségfélék, minl a kígyóuborka, görögeli ny­nye, paclliz án vagy a paprika. Ez n zöldségfélék kivá lasztása során egy vagy k ' t faj mell tt kell döntenünk, m lyek egy- .-

~~ Ha az uborka és a :1:11: paraelicsom az üvegház védelme nélkül , már a szabadban i jól fejl ő­dik, úgy az üvegházban ren­delkezésünkr áll a hely igé­nyesebb, védelmet igény lő zöldségfél ' k számára.

mást páraigényük szempontjá­ból is elvis lik. Az uborkát és a dinnyél támaszlékokra kötözölt zsinórokra kötözve vezessük fel. Miclkettő n m sak k ll ő talaj­nedvességet, l elég magas pá­ratartalmal is kívá n. A paraeli­csom ezze l szemb n l e he tő leg hűvös-n elv s lábat és szá raz­meleg fej t; l hát az alacsony páralarlalmal kedveli. Túl ma­gas páratartalom m lletl töme­gesen ellepi a rozsela és pusztít­ja a paraeli sonwész. Az utóbbi érvényes a pacll izsánra és a paprikára is. A paradicsomnak nem kell fel­tétlenü l az üvegházban helyet szorítani ; ha az esős vidékeken egy üveglapokbó l vagy átl átszó fáJiábó l készített te tőve l védjük a csapadéktó l, ugyanakkor ta­laját elég nedvesen tartjuk, épp olya n jó l fejlődik a zabadban is. Egy kis takarássa l a növé­nyek az e l ső fagyok ellen is jó l védhe tők , 's k 'ső ősz i g te­remnek.

Az üvegházban nemcsak a mindennapi (közönséges) zöldségfélék cseperednek gyorsan; a melegkedve lő fajok is gazdagon teremnek

41

KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK

Tarka keverék egynyári virágokkal A tarkán nyíló nyári virágok már csupán a jelenlétükkel is színe­sítik a kertben a fajok gazdag vá ltozatosságát. Számos rovart oclacsa logatnak, s így hozzájá­ru lnak a bio l ' giai egyensúly fennmaracl ásához. M indenek e lőtt az e lsőszámú levé ltetúpusztító, a katicabogár és lárvá i kedve lik a gazdag flórát. Ugyanakkor a vad- és méze lő méheket is csábítja a vá ltozatos virágkava lkácl , s hoz­zájáru lnak a gyümölcsfák és ter­méshozó zölcls 'gfélék megter­mékenyítéséhez. Lehe tő leg sz impla virágú fajokat és fajtá­kat vá lasszunk, mert ezek a leg­több rovar számára könnyeb­ben megköze l íthetőek. Ugyanakkor a háztartásban is használunk csokrokba, vázába szánt virágokat, őt ritkábban egyeseket, mint a körömvirágot akár gyógynövényként is ter­meljük. A büdöske és a köröm­virág a vetésforgóban és a vegyeskul túrában is fontos fel­adatot töltenek be: a talajlakó fonálfé rgeket távo ltartják, és ezért jó szomszédai többek közt a bu rgonyának és a szamó­cának. A körönw irágot és a borzaskatát (Nigella damascena) a csigák megvetik, ezért a zö ldséges kö­ré szeg ' lyként ültetve egy kis akadályt jelentenek ezekkel a ká rtevőkke l zemben. A napraforgó leginkább vécl ő­sávként alkalmazható, ahol me legkedve lő szomszécl ait a

42

zé l től és a zivata r súlyos cs pp­jeire) ! védi. A biokertben sok nyá ri virág új ra lveti magát, csak hagy­nunk kell a következő évben ezeket a magoncokat megnőni és virítani. A tapasztalatok az rmrtatják hogy az egynyá riak mindig ott fejlőn ek legjobban, ahol magva­ik áttelelnek, s ahol maguknak

~~ Egyny<1riak, :=:: melyeket a sigák nem keclvelnek: kaliforniai dí zmák (Esch cholzia) borzaskata (Nigella) kamilla (Matricaria) sa rkantyúka (rropaeolum) búzavirág (Centaurea) kasvirág (Co mea) rezeela (Re eda) körömvirág (Calendu/a) ta tárvirág (lberi ) pipacs (Papaer) sóvirág (Limonium) ternye (Alysswn)

KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK

"k resték" a hely l. Mi is sze­lektálhatu nk, ha sak a l ege rő­telje ebb és leggazdagabban virító növény krő l gyLijtünk ma­gokat, s a következő ' vb n z -ket vetjük l.

A borzaskata számos rovart vonz (lenn). A körömvirág távoltartja a fonálférgeket (jobbra)

KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK

Gyágy-és fűszernövények, mint jó szom~~édok A gyógy- és fűsze rnövények egyetl en kertbő l sem hiányoz­hatnak, s ha helyesen vá lasztjuk meg őke t, kedvező hatássa l vannak a szomszédos növé­nyekre is. A borsikafüv L vagy csombort babos ételek főzéséné l , vagy el­tevésénél ha ználjuk. Kinn a zö ldségesben pedig elriasztja a fekete babtetűt a bokorbabról ugyanúgy, mint a futóról vagy a lóbabról. A borágát németül uborkalapunak is nevez ik. Le­veleinek íze hasonló az uborká­éhoz, és virága iva l együtt az uborkasa lárába is használhatjuk. Az uborka kitűnően fejlődik a mellette, kék virága i pedig mé­heket csa logatnak a köze lébe, s ezek az uborka virága it is megtermékenyítik. A legtöbb zöldségfaj víz- és tápanyagigé­nye jel ntősen meghaladja a szornszéclos fűsze rfé l é ké t , mert rninden gyógy- és fűszernövé ny tápanyag-ig' nye csekély. Táp­ciCis talajban korántsem termel­nek annyi illatanyagot, il lóolajo­kat, pedig ezek intenzitásától nagyban függ a vegyesku ltC1ra hatékonysága .

Az egynyá ri fűsze rfé l é k közül a kapor gond nélkül be i ll eszthe tő a vegyeskultCirába: majdnem va larnennyi zöldségnövény kör­nyez t ' b n e lőnyös hatás C1. Kü lönösen se rkenti a árgarépa

44

és az uborka magva k gyors csírá­zását, ha néhány szem kapor­magot hintünk melléjük a ba­rázdába.

A kömény és a kori ander a burgonya orok közé vetve kitű­nő . Elég nagy sortávolságot hagyjuk, hogy a burgonyabak­rot kényelmesen lehessen fe ltöl­tögetni.

A borágó, ha egyszer a kertbe kerül , a követk ző években gyorsan terj ed, minclenütt elveti magá t. supán ezeket a ma­goncokal kell az uborka közé ültetnünk. De óvakodjunk a lisz tharrnattól: ha a borágál is megfe rtőz i , a fűszernövényt szi­gorCian el kell távo lítanunk!

A bazsalikom is jó szomszédja az uborkának. Nem vethetjük egyszerűen az uborkasarok kö­zé, hanem cserepekben e l ő kell nevelnünk, különben fennáll a veszély, hogy az uborka később elnyomja. Ezért inkább ott ajánlható, ahol az uborkát fel­futtatva egy lámrendszerhez kö­tözzük. A bazsa likom méheket vonz, és így l ő egíli az uborka beporzását.

A petrezselyem és a parael i­csom szomszéclsága már egy nehezebb dolog, hiszen az utóbbi kimondottan tápanyag-

Kaprot mindenhova szórhatunk, itt pl. a feketegyökér és az u bor ka barázdájába

igényes, míg a petrezse lyem ta­laja nem tartalmazhat tú l sok tápanyagol. Enn ' l a szomszécl ­ságnál a l gjobb, ha a paradi ­csomsort elkü lönítve látjuk el tápanyag kkal (trágyázzuk, táp­olele tozzuk) úgy, hogy a petre­zse ly m sak a sáv szélén profi­tál be lő l e.

Éve lő gyógy- és fűszernövé­nyeket csak a zöldség s kert zé lére telepíthetünk. Igazán

KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK

vá ltozatos, vegyes kerlel alakít­halunk ki , ha az olyan fű zernö­vényekel, mint a melélóhagy­mát, varjC1hájat és a lurbolyál a zölds 'gkerl szé l ér egy sorba telepítjük, míg zsá lyál , l vendu­lát és rozmaringol egyenként ül­leljük a zöldségágya k végébe. A levenelulából vagy izsópból kialakítolt kis sövény is nagyon é1-clekes, és sz' p l h l. A különö n nagy, burjánzó évelók, minl a f hér üröm, tár­kony, lestyán és a tárkonyüröm ne a zö ldségesbe kerü ljenek, hanem alakítsunk ki szá mukra sajá l helyet a f űszerke rtecské­ben vagy a kert szélén.

A bors i ka fű v. csombor távo ltartj a a babtól a babtetűt (balra lenn). A fűszernövények szomszédságában nyi lvánvalóan jól é rzi magát ez a gyönyörűen fejlődő 'Lollo rosso' salá tafajta

45

KÜLÖNLEGES VEGYESKULTÚRÁK

A gyümölcsfélék és kísérőik A zöld égfélékkel ellentétben a gyümöl sle rmő fák és bokrok évekig, sől évtizedekig tennő­helyükön maradnak.

sak a szamóca (eper) foglalja legfeljebb három évig a földel, de jó l rvezéssel a vetésforgóba és a vegyeskultürás rendszerbe is b vonhatjuk. A korai borsó, m ly gyökérbaktériumainak kö­szönh lő n nitrogéngyújtó is, egy ·ssz rú e lőve temé ny a sza­móca számára. Ahol a ta laj m ·g mindig nagyon agyagos, szerke­z le n m elég laza, ajánlatos mustárl vetni , ami gyökereivel morzsa lékossá teszi a fö ldet. Ha es ll g a fonalférgek is elszapo­rodtak a talajban, e lőszö r bü­döskét vagy körönwirágol ves­sünk b l , amennyiben pedig gombás betegségek veszé lyez­leln • k a sza rnócal rrnést a hagyma ·sa póréhagyma meg­e l őzi a károkat. A spenót min-d n sz rnponlból kedvezőe n készíti e lő a fö ldterületet. Eze­ken tül a szamóca telepítése e lőtt ültethetünk még korai bur­gonyát (nehéz talajok esetén), sa látát vagy karalábot is. A szamócá t minden szabály sz rint augusztusban kell telepí­t ni. Mivel a fiatal palánták egy

A sarkantyúka betaka rja a fa tá­nyé rját, s a levélte tveket magához csalogatja a gyümölcsfáró l

46

kis v· d Ime l kíván nak, s fő l eg n ín szabad kiszá radniuk, a szornszédos sorokba a telepítés eláll vessünk egy - a célnak m gfel lő- vegyeskultC1rás part­nert; például bokorbabot (ha-

sak e lőveteménykén t n m bor­sót választottunk), endíviát vagy ké ei káp sztafél'kel. Ideális szomszédok m ·g a póré · s a fokhagyma; mindig kélnöv ' ny köz· kerülj n k a szamócasor­ba. A szamóca lárskultC1rái k""zl - minl a vetésforgókban egy'b­kén l is - vá ltakozzanak a nagy, köz pes és csekély tápan agigé­nyú zöld égek. Rendszerint az n ban a szam • a m llé in­kább köz pes és kis láp igényú

KÜlÖNlEGES VEGYESKUlTÚRÁK

Fokhagyma, póré, főző- vagy metélőhagyma óvják a szamócál a gombás betegségeklől

zöldségszomszédokat vá lasz­tunk. A szamóca mellé a káposztafé­lék közül a téliekel , mint a bim­bóskelt vagy a focli·o kelt ültes­sük, további közepes tápa nyag igényű szomszédnövé­nyei még a sa látafélék, a retek, a hónapos retek, valamin t a borágó.

A rebarbara szigorCJ an véve egy éve lő zöldségféle. Min t talajzsa­rolót - mely a humuszban gaz­dag, nedves ta lajt kedveli -vagy hozzá hasonló, tápanyag­igényes zöldségfélékkel k ll tár­ítanunk, mint például a ká-

poszta; vagy a számára még jó szomszédnövénynek szá mító, nitrogéngyűj tő bokorbab 's borsó, eseti g olya n talaj taka­rók, mint a sa látafélék és a paraj.

Bogyósgyü mölcsű cserjék A bogyósokat, minl a málna, fe­kele szeder, köszméte és a ri ­biszke legtöbbször a kert sz' l ' ­re telepítjük . A fekete szedret és a máinál támrendszerh z kell rögz ítenünk.

A málna kedve li a napos helyet és a humuszban gazdag talajt. A telepítése e lőtt vetett pil lan­gósok jó indu lást adnak számá­ra ugyanC1gy, mint a későbbiek­ben a bokorbabbal kialakított vegyeskultCJra. Azonban a tCJ I

sok nitregént rosszul túri , ezért a sorok közti vegyeskultC1rában a hüve lyeseket körömvirágga l vá ltogassuk.

A fekete szeder számára, mive l ez egy nagyon e rős növekedésű és igénytelen kCJszócserje, nincs speciális vegyeskultCJrás ajánla­tunk. Itt is érvényes azonban, hogy a talajt mindig takarnunk kell, és földj ' be adagoljunk kom posztot.

A ribiszkebokrokat időnké nt megtámadja a ribi szkerozsda két vá ltoza ta. Itt segít a fehér ü r öm zomszéd ága. A fekete ribi szke jól érzi magát a_ meggy­fák szomszéclságában. Altalában a köszmétét és mindkét ribisz­kefajt (fekete ' s piros) te lepítsük csonthéjas gyümölcs fákkal vá ~· · takozva Ci gy, hogy az utóbbtak n árnyékolják és ne vegyék el a tápanyagokat a bogyósoktóL A bogyós le rmésű cse rjék, kü lö­nösen pedig a ribi szke esetében fontos a talaj takarása, amire ki ­tűnő n megfelel a sa rkantyC1ka. A bogyósokra ugyanakkor még a fokhagyma és a gili sz taö lő va rádics i jótékony hatás CJ ak.

Gyümölcsfák A gyümölcs fáktól évtizedeken keresztül elvá rjuk, hogy évrő l évre nagy termésse l ajándékoz­zanak meg bennünket. Ezért már az ülte tőgödö rben is gazelagon el kell látnunk humussza l, istálló- vagy más szerves trágyáva l. Fontos a fa tányé rj ának gondos ápolása, ami a tö rzstő l a koro­nacsurgóig terj ed, s ami hozzá­ve tő leg a gyökerek kiterjedésé­nek felel meg. A tányér betelepítésére mincl -nek l őtt legjobban a fűsze rfé­lék, gyógy- és dísznövények felelnek meg: a körömvirág, mint gyógynövény általánosan jó hatássa l va n a talajra, s a facé liához hasonlóan méheket és más rova rokat vonz a fákh oz, l ősegítve ezze l a be­porzást. A facé lia mindezen túl fellazítja a b isza polódásra (sza lonná­sodásra), kérgeseclésr hajlamos talajt. A sa rkantyúka elfojtja a tarackot és magához csa lja a tetveket, melyek kü lönben a gyümölcsfák leveleire telepednének. A fokhagyma mege lőz i a gom­bás betegségeket, és a packokat is távol tartja. Az ősziba rack alá telepített tor­ma kordában ta rtja a tafrinás le­vélfoclrosságot, míg a cseresz­nyefa alatt a moníliát. A zölds 'gfélék közül a fák alatt, azok tányé rj ában termelhetjük a parajt, C1jzé landi spenótot, téli - és nyá ri portulácskát. Az ö regebb fák alatt a félár­nyékban jó l érzik magukat az o lya n fűsze rfé l é k , mint a borsmenta és a szagos müge.

47

NÖVÉNYVÉDELEM

jó szomszédság -egészséges növények A természetes növénytá rsulások­ban az egymást e rősítő, kölcsö­nö n védő és se rkentő n öv '­nyek társulása az úgynevezett kárt vók számára lehetet! n n ' t sz i, hogy mértéktelenül !sza­porodjanak, és mindent elpusz­tf tó töm ggé vá ljanak. Ep p n z ért a biokertész c' lj a is az, hogy egészséges és e rős nö­v' nyek gazdag keverékét hozza létre. A sok, különféle virágos növ ' ny szá mtalan rovart csa lo­gat a kertbe, am lyek segítenek a b porzásban, sót némelyek (pl. a kat icabogár és a zengóle­gy k !árvá i) levéltetvekkel táp­lálkoznak. Sok rovar a madarak és a kété ltűek tápláléka, és ez k ismét csak akkor marad nak ná­lun k, ha a kertünkben ilyen kí­nálatot találnak. Ez· rt hát a nö­vényv ' d l em cé lja egyá ltalán nem l het az é lő l é nyek kiirtása ! A növényeknek e rősne k és el-l náll ' nak kell lenni. Egy ügye­sen összehangolt vetésforgóban a zöldségnövény az ugyanazt a helyet hasznosító e lődjé tő l so­kat profitál: a mege lőző kultCrra által gyűjtölt és hátrahagyott anyagok rá nézve kedvező hatásCrak, és rnive l a jól megvá­lasztolt e lőz tes kultúr·a táp­anyagigénye is más volt, hiány­tünet któl sem szenved. Az l ővetemény esel leges kór­okozó i és kártevói nem fertózik, m rt az új kultúra nem tápnö­vény az e lőbbiekn ek. A jól f l ' pítetl vegyeskultúrában va lamily n formában mind n

48

növény hasznára vá lik a szom­z-édjának : Szé ltő l , fagytól vagy

a tikkasztó naptól megvédi , illa­la - tulajdonképp illóolajai -távoltartják azokat a rovarokat, mely k egy' b körü lm'nyek közl szívesen telepszenek m g rajtuk, ezen túl gyökerei által szomszédjáva l olyan anyagokat

serél ki , melyek minden Lek in­l tben s rk n tik a növeked ' -b n, 's zze l egyben ell nálló­k ' p s bbé is tesz ik a kárt vőkke l és kórokozókkal szemben. Ugya nakkor azonban a biok rt sem feltétlen ül az a hely, ahol az ilyen kö lcsönhatások maguk­tól és mind n esetben gond n ' lkül működnek.

Gyakran e l őfordul , hogy a jóté­kony kölcsönhatások e lőszö r csak több év múltán jelentkez­n k. Azonban a biokertész k '­p s hozzájáru lni , hogy ezek év­ról- 'vre é rzéke lhetőbbé tehelők

l gyen k azá ltal, hogy ó a ve­tésforgó és a vegyeskultúra sza­bályai t betartja, a talajt kíméle­l sen ápolja és rmrnkálja, komposztgazdálkodást fo lytat, és a maga érdekében hasznos állatoknak kínál táplál'kol és m nedékeL A biokertben az illata nyagok és más növényi hatóanyagok k d­vezó befol yását az ilyen j e ll egű kivonatok növényvédelmi c' ICr alkalmazása során hasznosítjuk. Ez a gya korlatban azt jelenti , h gy a vad- · s term sz l ll-,

gyógy-, fűszer- vagy egyes zöld-

NÖVÉNYVÉDHEM

~~ Kombináljuk lehe­:1:11: tő leg valamennyi, a zöldségfélék ellenálló képességének növelésére, valamint a ká rtevők és kór­okozók kímé lő hárítására al­kalmas eljárást. A vegyeskultúrát mindenek­e lőtt a veszélyeztetett, kényesebb fajok-fajták ese­tében kell nagyon sokolda­lúan és éltudatosan össze­áll ítani .

s 'gnövényekből vízzel ható­anyagokat oldunk ki , melyeket a kertben f !használunk. Né­hány alapr eptet találunk a következő táblázatokban. Természetesen szó sincs itt gyil­kos kemikáliákról, amiket a v gyipar kínál. Ezek e rős ítő és riasztó hatású anyagok, melyek a biokert ' sz ked és m i n den egyéb e lőírásáva l együttesen a leghatékonyabbak.

A kertünkben é lő kalicabogarak é lá rváik ellenőrzésük alatt ta rtják a levélte tvekel

49

NÖVÉNYVÉDELEM

Kártevó1< és hárításuk

Kártevő

l evéltetvek

Meztelen cs igák

Vakondok

Mocskos pajorok

Földibolhák

Drótférgek

Lótücsök

50

Kárképek

szívogatások a leveleken és aszárakon

fiata l vagy idősebb növények lerágása

rágásnyomok a gyökereken

összerágcsált gumók, levelek az epren, káposztán, sárgarépán, hagymán

kicsipkézik a káposztafélék, retek és hónapos retek lombját

rágások a burgonyán, sárgarépán, gyökérzöldségeken

rágásnyomok a gyökereken és szárakon

Lehetséges okok

szárazság, legyengült növények

a természetes ellenségek visszaszorulása, nedves növénytársulás, vegyeskultúra hiánya, kevésbé ellenálló növények

a természetes ellenségek visszaszorulása

nem ismert

száraz, kötött, tömörödött talaj

frissen feltört mez6, tömörödött, nedves talaj

a száraz talaj el6segíti

Védekezés

leszedni, vízsugárral leverni , hideg vizes csa lánoldat vagy erj esztett csalán lé

Naponta szedjük össze; a veszélyeztetett helyeket csigakerítéssel vegyük körbe; a veszélyeztetett növények köré szórjunk kőport vagy fúrészport; csak reggelente öntözzünk; helyezzünk ki sörcsapdákat

ültessünk császárkoronát, fokhagymát és kutyatejet, bodza- és tujaágakat dugjunk a járatokba, végszükségben állítsunk csapdát

a károsadott növényekről

szedjük le a pajorokat; vegyesku ltúra paradicsommal, ze llerrel és büdöskével

a ta lajt lazítsuk meg, öntözzük, mu lcsozzuk; kőporral és faszénporra l hintsük be

a ta lajt lazítsuk fel és folyamatosan dúsítsuk humusszal; csa liként felezett burgonyákat rakjunk a földbe; a drótférgeket rendszeresen gyújtsük össze

befőttes üvegeket ássunk a földbe a ta lajszintig, naponta ellenőrizzük

NÖVÉNYVÉDELEM

Gyógynövénykivonatok, mint növényi roborálószerek

Hatás A lap recept Keverék Felhasználás

Levéltetvek ellen csalán-hidegvíz kivonat: 1 kg friss, vagy legkésőbb 24 óra mú ltán a fri ss vagy szárított zöld 200 g szárított csalánt leszúrjük és hígítás nélkü l, növényt 12- 24 órán át 1 O l vízzel felöntünk fedett időben a fertőzött

hagyjuk hideg vízben ázni . levelekre-hajtásokra Nem szabad beindu lni az permetezzük erjedési folyamatnak.

Levéltetvek erjedő csa lán lé: 1 kg friss vagy 1 :50 arányban vízzel hígítjuk, és atkák ellen az e lőzők sze ri n ti 200 g szárított levél és a fertőzött növényekre

arányban felöntjük, 10 l vízhez permetezzük de 4- S napra egy napos helyre állítj uk; az erjedés alatt használjuk; töményebb, mint a hideg vizes kivonat.

Vakondűző szer bodzalé (lásd csa lánlé) 1 kg friss bodzalevél 1 O l hígítás nélkül a vakond e rősen szaglik vízhez járataiba öntjük. A lé szaga

elűz i a rágcsálókat

Lisztharmat fokhagyma-tea : 7 5 g fokhagyma a gomba ellen hígítás nélkül, és atkák ellen a gerezdeket aprítsuk 1 l vízhez atkák ellen 1 :7 arányban

össze és forrásban levő felhígítva a növényekre vízzel forrázzuk le, és a ta lajra permetezzük mintegy 5 órán át hagyjuk állni

Nitrogéntrágya csa lánlé: 1 kg friss, vagy palánták beöntözéséhez gyors hatású keverjük be a hideg vizes 200 g szárított és levéltrágyaként 1 :20,

Iéhez hasonlóan, de egy csalánlevél egyébként 1:1 O arányban vízze l napo helyen hagyjuk 10 l vízhez hígítsuk teljesen kierjedni

l

Káliumtrágya fekete nadá lytő- lé 1 kg friss levél esetleg keverhetjük kész növényerősítő (lásd csa lánlé) 10 l vízhez csalánlével, vagy mindjárt

/ együttesen erjesszük, 1:10 higításban locsoljuk a gyökere környékére

Kovasavtartalm ú, mezei zsurló-lé: 1 kg friss vagy csak a mezei zsurlóban van e rősít i a sejtfa lat a 24 órán át hagyjuk ázni, 1 50 g száraz zöldrészt kovasav. A higított levet levelekben és szárak- majd 20 percig kis lángon 1 O l vízzel felöntünk, tavasztól nyár végéig ban, ezért gombás főzzük, végül hígítjuk hígítás 1 :5 arányban reggelenként napos időben megbetegedések permetezzük a növényekre megelőzésére

l és a ta lajra

használjuk

51

NÖVÉNYVÉDHEM

Hasznos állatok a kertben

Hasznos állat

Fátyolkák

Futóbogarak

Kalicabogarak

Fülbemászó

Fürkészdarazsak

Zengőlegyek

Énekes madarak: cinkék, vörösbegy, rozsdafarkú, fecske, pirók, lengelice, poszáta, ökörszem, rigó, harkály

52

Táplálék

lárváik a bármely fajhoz tartozó levéltetvekkel táplálkoznak

a különböző fajok drótférgekkel, fonálférg kkel, hernyókkal, mindenféle rovarral és apró meztelen csigákkal táplálkoznak

a bogár és annak antracit színú lárvája levéltetvek egész tömegét pusztítja

levéltetvek, de akár gyümölcsök és virágok is

tojásaikat rovarlárvákba rakják, többek között a káposztalepke és az almamaly hernyójába. Az azokból kike lő lárvák a gazdahernyóból táplálkoznak, és így elpusztítják

tojása ikat a levéltetú­kolóniákba rakják. Az azokból kike lő lárvák tömeg ' vel eszik a levéltetveket

a fi ókákat az énekes madarak tetvekkel, hernyókkal, apró csigákkal táplálják. Őssze l és fő leg télen a teiléléshez legtöbbjüknek szüksége van a segítségünkre: magvakkal, almával stb. tápláljuk őket

Élőhely

tojásaik, lárváik és bábjaik a fák, - főként gyümölcsfák -levelein és hajtása in ta lálhatók. Ezért legyünk óvatosak a p rmetezéssel, még a nem mérgező anyagokkal is! A száraz lomb és egy speciális, sza lmával tömött kis láda téli menedékként szolgál.

farakás, lombtakaró és kőrakás

a változato növ ' nyvi lág és a kímélet hozzájárulnak, hogy a katicabogár vendég marad a kertben. Téli búvóhelyként szükség van lombtakaróra, fa- vagy kőra kásra

nyáron át meghonosíthatjuk szalmával tömött, lefordított virágcserépben, amit a fa törzsére akasztunk. A gyümölcsökben okozott kára el nyésző, ha a l evé l tetűkíná la t nagy. Ha megtelepedett, a cs repeket távolítsuk el. Téli búvóhelye: földb li r sek a lombtakaró alatt .

a sarkantyú ka és a körömvirág és még sok más fészkes és ernyősvirágzatú növény vonzza a zengő legyeket

fajoktól és fészkelési szokásoktól függően helyezzünk ki fészekodút, tüskés ágcsomót, deszkát az eresz alá, készítsünk mélyedéseket a fa lba, ültessünk tápláló magokat és gyümölcsök t termő fákat és cserj'ket

Hasznos állat

KétéltLíek: minclcnek­elótt ~ gyepi béka és ~ barna varangy, e l őforcluln~ k még a sárga hasú unkák, szalarnand ra, m5s varangy-és békafa jok

H lil l ők:

gyíkok é> a törékeny kuszma

Em lősö k : denevér

Sündisznó

Va kond

Cickány

Menyét

NÖVÉNYVÉDELEM

Táplálék

rovarok és csigák, va lamint ezek tojásai

rovarok és tojásaik, csigák

jsza kai pi llangók, szlinyogok és rovarok

egerek (fészekben), rovarok és azok tojásai, csigák

Élőhe l y

fajonként más és más: sekély vagy mély, vegetációszegény vagy dllsan benőtttócsá k és kerti tavak. Az átteleléshez száraz falak, kőrakások , rőzse és lombkupacok

kőkupacok és szárazon rakott falak napon és árnyék­ban

padlások (régi épOleteken és templomtornyok), odva­sodott fá k (nyese tt fúzfák). készen vásárolható speciális denevérháza lY (ládák)

csa litok, rőzseh a lom , átjáró a kert kerítése alatt

rovarlárvák és bábok, giliszták földterület, ahol áshat

bokros csal itok, lomb- és rőzseha lom

hordalékhalom beépítell járatokkal

53

Januártól /

marc1us1g

Természetesen januárban még lehetetlen a szabadban bármi t is elvetni, nem is szólva egy vegyeskul túra telepítéséról, be­indításáról. Azonban már január vége - február eleje fe lé né­hány zöldségfélét fűtött üveg­házba, de szükséghelyzetben az ablakpárkányon elhelyezett edényekbe is elvethetünk. Ezek közé tartoznak mindenek e lőtt a korai káposztafélék. Időj á rástó l függóen február vé­gétő l a melegágyba vethetjük a káposztát, karalábot és salátát, valamint a szabadban földbe kerülhetnek a lóbab és a spenót magva i, de már március köze­pétól- végétól elkezdhetjük ki­alakítani az e l ső vegyeskultúrá­kat. Minél e lőbb, annál jobb, fe ltéve, hogy a napi időjá rás le­hetóvé teszi és már a talaj is kellóképp átmelegedett.

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: fehér káposzta, vörös káposzta, kel káposzta

O l január Február

Vegyeskultúra káposztával

Vetés Ültetés Szedés Utávetemény

Fehér káposzta, vörös káposzta, kelkáposzta január végétől április végétől júliustól endívia palánta

kiültetése, (üveg alatt) (fátyolfólia alatt)

Zeller februártól (üveg alatt)

lóbab február közepétől (közvetlenül)

április végétől

A talaj előkészítése A vetés e l őtt munkáljun k kom­posztot, érett istállótrágyát vagy szaru lisztet a zöldségágyba.

Hatás uk A lóbab a talajt nitrogénnel dúsítja . A káposzta hat a zeller­rozsda ellen.

szeptember/ l október

május/június

kb. 40 cm t6távra

paradicsom palánta kiültetése 80 cm tőtávolságra

Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Egy soron belül váltakozva ültessünk káposztát és ze lle rt.

Ajánlatok a következő évre Lóbab a káposzta l end ívia után; Korai retek l hónapos retek és fejes sa láta az e lőző évi paradicsomsorokba

20 ~~-~- ~L.-Ió_b_ab ____ _c_ _ _:_ _ _. '---------"'""'---<="--'

40

60

80

100 ·::·.:·,., .·s: : .. ' · ·· ·:·:·,, · ·,. lóbab

120

cm

55

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: Vegyeskultúra sárgarépával - ll. példa

"" "" sargarepa

A talaj e ló'készítése Az érett komposztot l e hető l eg már a vetést mege lőző őssze l hord ju k a terü letre és terítsük ki . Ne használju nk nitrogén tartal­mú vagy fr iss istállótrágyát A ta­lajt alaposan laz ítsuk fel.

Hatás Kölcsönös védelem a sá rgarépa­és a hagymalégy ellen.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A sá rgarépamagot kapor- és hó­napos retek magvakkal vegyít­sük. A kapor serkenti a sá rgaré­pamagok kelését, ugyanakkor a hónapos retek gyorsan e lőbújik és jelö li a sorokat. A hónapos retket ko rábban szedjü k és ez megkönnyíti a sá rgarépa "egye­lését" .

Vetés

Sárgarépa március közepét61

·Bó.rsó március közepét 61

Ü ltetés

A hagyma napos, l evegős he­lyet, és szá raz talajt igényel, ez­ze l szemben a sá rgarépa inkább nedveset; ezért a hagymát in­kább a zö ldségágy külső szélére telepítsük.

Ajánlat a következő évre Borsó, kapor, hónapos retek

Vegyeskultúra sárgarépával - l. példa

Vetés

Sárgarépa március közepét61

Ültetés

Hagyma ( dughagymáról vagy vetve)

Szedés

jCJiius­szeptember

március március augusztus-e lejétől közepét61 szeptember

l

56

Utávetemény

vessünk madár· vagy galambbegysalátát jtlliustól- augusztus végéig a szabaddá váló orokba, vagy enelíviát június-júliu ban, és a palántákat 30-40 cm-es tőtávra

ültessük szél

Szedés

l jCJiius­szeptemb r

1 j(mius­augusztus

Talajmunkák

Utávetemény

endívia, madár­vagy galambbegysaláta

leveles· vagy bimbós kel vetés bimbós kel: márciu április; leveles kel: április/május; ültetés bimbós kel: június végéig leveles kel: jCJiius v· géig lőtávolság: kb. 40 cm

A v gyeskultúrában a talajt c ak lazítsuk meg ( l e hető l eg ne for­gassuk), ebben az esetben a borsó által össz gyűjtött nitro­génnek köszö n h e tően a táp­anyagokat komposzttal sem kell pótolnunk.

Hatás A borsó gyökerei lazítják a ta­lajt, s a vellik együtt é lő baktéri­umok megkötik a lev gó nitro­génjét A sá rgarépa gyökérnedve i se rkentik a borsó növek d ' ét.

Ötlete k a vegyeskultúra kia lakításához A borsó, va lamint a sá rgarépa magva iva l együtt vessünk kap­rot. Minden borsó és sá rgarépa­sor közé egy-egy sorba hónapos retek magját szórjun k ki .

Ajánlat a következő évre A káposzta után fej s sa láta kö­etkezzék.

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra sárgarépával - lll. példa

A talaj előkészítése Az l. p ' lelához hason lóan

Hatás A rnélyen ' s sek ' lyen gyök­e rező zölclségek váltakoznak. jó talajtakarás a sá rgarépa- és feketegyökérsarok közötl.

Vetés

Sárgarépa március végétől

Tépősa l áta

márciu közepétő l

Ü ILelés

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A feketegyökeret az ágy köze­pére telepítsük, rnert ez legto­vább helyben marad, és az egy­mást vá ltó szornszéclok rn iatt körülötte ismételten fellazítjuk a talajt. A sá rgarépát és a tépősa-

Szedés

l július­szeptember

novemberig

júniustól

Ulóvelemény

spenót vetés : júli ustól szeptember végéig az egész sorközbe hintsük

nincs; a talajt mulcsozzuk

sp nót; az eg· sz sorközbe hintsük

látát követő spenót dús gyökér­zete rniatt laza marad a talaj a feketegyökér körül.

Ajánlat a következő évre Bokor- vagy karósbab májustól

Január Február Aprilis Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December

o

20

40

100

120

C lll

· ..... ...,.·:, ·.·; ':·· .·: · · .... ,.:,· .. ,., ·,:· .. .-: sárgarépa

1' :· ~ •• :: -:. :'• • •• • ... ~· • •• • • • • ·.: • •• .• • : ~

~

57

/

Aprilis

Ebben a hónapban vár ránk a tavaszi munkák dandárja. A he- -lyi klímától és i d őjá rástó l függó­en március végén, ápri lis elején kezdhetünk szabadfö ldbe vetni, de egyes magokkal várjunk má­jus elejéig! Itt is érvényes az alapszabály: ami lyen korán csak lehet, de csak akkor, ha az idő­járás engedi, és a talaj kelló­képp felmelegedett. Szükség­helyzetben hívjuk segítségül a fátyolfó liát, hogy hidegbetöré­sek esetén megvédjük a zsenge növénykéket

VEGYESKULTÚRÁK MINOEN HÓNAPRA

Fő vetemény: brokkoli

Vegyeskultúra brokkolival

o l Március Január Február

20

40

60

80

100

120

cm

Vetés

Brokkoli február/március üveg alá, április szabadba

Ültetés

április vége­június eleje

Halványító zeller február/március

1 május/június

üveg alá

A talaj előkészítése Lehető leg még az e lőző év őszén komposztot, érett istá l­lótrágyát vagy szarulisztet kever­jünk a talajba.

Hatása A zeller védi a brokkolit a káposzta l epkétő l és a fö ldi bol­hától, míg a káposzta véd a zellerrozsda ellen.

Április Május

brokkoli

halványító zeller

Szedés

június­szeptember

augusztus­J november

Utávetemény

galambbegy-vagy madársaláta vetése a teljes sorközben szeptember végéig

' mulcsozzunk

Ötletek a telepítéshez Az olyan fűszernövények, mint a koriander, a borsmenta és a sa rkantyú ka javítják valamennyi káposztaféle aramáját

Ajánlatok a következő évre Korai fejes és tépősa l áta-fajták

59

Fő vetemény: korai vagy újburgonya

A ta l aj e lőkészítés Le he tő l eg még az e lőző ősz fo­lya mán munkálj unk a talajba komposztot, érett szerves trá­gyát vagy sza ruforgácsot

Hatás A lóbab biztosítja a burgonya nitrogénszükségletét.

Ötletek a vegyeskultúra kiala­kítására A vegyeskLdtlira mindenek e lőtt tápanyagszegény talajon aján­lott. Mivel a burgonyagumók a nitrogénben tli l gazdag talajban kön nyen rothadnak, jó minősé­

gű fö ldek eselén ne használjunk szerves trágyát vagy sza ru lisztet.

Ajánlatok a következő évre Borsó, sa látafélék vagy hónapos retek

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra korai burgonya számára- ll. példa

Vetés Ültelés

Újburgonya március végétól ápri lis el j · n ládákban hajtas uk elő

Büdöske és körömvirág sorokba, tetsz · s zerint vagy az egész sorközbe

A talaj eló1<észítése Mint az l. példánál

Hatás A kö römvirág véd a fonál férgek­tó l.

Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Ezekn ' l a köztes kultlirákn ál gondo ljun k arra, hogy később a

Szedés

júniu közepe­július

a virágok július- augusztusi vágása erk nti az új bimbók megj l nését

Utávetemény

bimbóskel, ha a burgonyát június végéig le zedtük; veté április/május, ültetés

köröm irág egészen tél elejéig dísz lik; a büdö k ' t végül mulc takaróként használjuk fel

burgonyát tö ltögetni kell , ezért tartsuk be a 80 cm-es távalsá­gat a burgonyasarok közt. Csi­gaveszély setén le kell monda­nunk a bü löskéró l!

Ajánlatok a következő évre Sá rga répa, hagyma és fekete­gyökér.

Vegyeskultúra korai burgonya számára - l. példa

Vetés Ültetés

Korai burgonya március végétól április eleje ládában csíráztassuk e lő

Lóbab február köze pé től ugyanabba a sorba, mint a burgonya

60

Szedés

június közepe­július

május/június

Utávetemény

fod ro kel , vetés április/május; ültetés jCmius/júliu , 50 cm tőtávra enelíviával vagy madár-, illetve galambbegysalátá­val mint köztessei váltakozva

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

január Február ,1\,ircius Aprilis június Augusztus Szeptember Október 1 ovember l December

o Május július

. • .!!: • B ~. · · .· .

20 " ,, . ., ... ., ~: : ·.·": : - ·."·.' ·· ': - ·; •:':1 burgony~ r-b-im-b-ós_k_e_l ____ _ _ ~ -.. •. · ·" .. ,... ·., _ .. . •

40

60 ::_-: ·.-.- '·,-.:: · : ·-:: ·;· :<: ' :· : ·.~·lr---c:-'---.. --k-ö-r-öm-v-ir-ág---~,~~MI~,!I!~ ..._._)

80

100

120

C lll

40 cm

~,---•, .. ,,._ ... ~ ..... ·· .. * ...... , .. ,.".,,, ,. , ... ,., ... ", .,",, .. ,., '""""H .... _b_i"_,_b_ós_k_e_, ------c,.----~-'. -"':"m.-'-__:..;i-""---'.:.:.:.:..,'--' --------- ------' l 25 ern

1

50 cm

A ta laj előkészítése Mint az l. példában

Ha tás A fúszerek javítják a burgonya aromáját

Ajá nlat a következő évre A mentasorok közé ültessünk fejes káposztát; a terü letet tart­suk szabaclon és lássuk el táp­anyagokkaL

Vegyeskultúra korai burgonya számára - lll. példa

Vetés

Újburgonya már i us v gét61 ládában hajtassuk e16

Ültetés

ápri lis eleje

Kömény, koriander április

/.

Szedés

l

június közepe július

július/ augusztus

Borsmenta (a kömény, ko riander alte rnatívája) április legjobb

vi rágzás e lőtt

Utávelemény

ci kóriasaláta 30- 40cm távolságra

té li re tek, vetés: július/augusztus, t6táv 2 Scm, télen hagyjuk a helyén

61

Fő vetemény: karalábé

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyesku ltúra karalábéval

Vetés Ültetés Szedés Utávetemény

Karalábé január- március l március végétő l- ~ május üveg alatt , április végéig vége- július eleje

(korai faj ták)

tépósaláta, vetés július közepe a karalábésorokba; bokorbab, vetés július közepéig Féjes saláta

január- március március- május május- június a saláta helyére, szedés után mint téli mulcstakarót hagyjuk a föld felszínén

üveg alatt

Hónapos retek márci us- április szabadba

A talaj e lőkészítése

Komposztot munkáljun k a fö ld­be.

Hatás A fejes sa láta védi a karalábot és a hónapos retket a fö ldibol­háktól.

l május-június

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához Ültessünk váltakozva fe jes sa lá­tát és karalábot ugyanabba a sorba, és vessünk hónapos ret­ket ezek közé a sorok közé.

Ajánlat a következő évre Mángold és sá rgarépa.

Január Február Március Április

o

20 karalábé

40

60 fejes saláta

80

100 hónapos retek

120 15 cm 35 cm

cm

62

VEGYES KULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: díszbab, tűzbab

Vegyeskultúra díszbabbal

Vetés Ü ltetés

Dfszbab április eleje- ,-május vége

Borsikafli vagy csombor április vége-május

Cukkini május közepét61 -június közepéig

A talaj eló"készítése Komposzt; a cukkin it pótló lag csa lánléve l trágya levezzük.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához E l ővetemény: karalábé és korai salátafé lék. M ár tavassza l áll ítsuk fel a tá-

O l jan_uá_r -+--Fe_b_rua_·r-+-_M_O<io ~ ;,,;;, Május Június

20

40

60

80

100

120

cm

Szedés Utóvetemény

l július végét61 szeptember

mulcsréteg 1 végéig a bab levágott részeiból

július/augusztus

júliustól mulcsozzuk szeptember a talajt végéig

rnasztékot a bab számára és hagyjunk elég helyet a karók körü l a magok vetéséhez. Az elóveternényt vessük el arn i­lyen korán csak lehet.

Ajánlat a következő évre Káposzta vagy más, magas táp­anyagigényú zöldségféle.

... ··.

63

Május

A zordabb időj á rás CI országok­ban a kerti fő zezon a késői fagyvesz ' ly miatt csak májusban kezdődik. Különben szá mos zöldségfT t nálunk sem vethe­lünk el a fagyosszentek, vagyis május közepe e lőtt, mivel érzé­kenyek a még esetlegesen fellé­pő kés i fagyokra.

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: uborka

A talaj eló1<észítése Lehelő l eg már az e lőző ő z fo lyamán munkáljunk a növényágy fö ldj ' b kom posz­tot, istállótrágyát vagy sza ru lisztet.

Hatás Az uborkasorba vetett kev ' s kapormag serk nli az uborka csíraképességél és hozzájáru l ellenálló kép s ' gének növelé­séhez. A bazsa likom méheket vonz az ub rka bep rzásához, és óvja azt a lisz tharmaltól.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához Hagyjuk az uborka hajlása it a Lámrendszerr fe lfuln i, és a ba­zsa likomot C1gy telepítsük, hogy

Vegyeskultúra uborkával

Ve lés Ü ILelés Szedés Utávelemény

Uborka április vége (üveg alatt); május közepe- vég (szabadban)

május vége l jú lius közepe-l (elónevelt augusztus

palánta esetén)

Kapor az uborkával egy időben

Bazsalikom március/április ablak alá

a növények az uborka alját el Luci ják lepni . A vetést mege l ő­zőe n a fö ldbe süllyesztetl , lehe­Lől eg nagy agyagcser p k meg-

a leveleket folyamatosan, a virágzatokat az uborkával együtt, július/ augusztusban

ültessünk radicchiót az uborkasorokba; vetése magágyba május- június fo lya mán, és vessünk galambbegysalát.ít, júliustól augusztus végéig

könnyítik a kiadós, cl kíméletes öntözést. Az uborka sekélyen gyökerezik, ezért sohase kapál­juk, csak mulcsozzuk.

j.1nuár Február M,írcius Ápril is Júl ius l Auguszlus o

20 bazsalikom

40

60

80

100

120

cm

65

Fő vetemény: bimbós kel vagy kelbimbó A talaj előkészítése Ennél a vegyesku ltúránál a bo­korbab nitrogénnel látja el a bimbóskelt, s ezért nekü nk az ü l te tőgödörke csak komposztot kell adagolnunk. Savas kémha­tás esetén az ilyenkor adagolt algamész mege lőző hatású a káposzta gyökérgo lyvája ellen; de sose adjunk tú l sok nitro­gént, ellenben munkálj unk a ta­lajba fahamut! (magas kálium­ta rtalma hozzájárul a kemény levélrózsák kifejlődéséhez) .

Hatás A bab védelmet nyújt a lisztes ká posz ta- l evé l tetű ellen.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A bimbós kelt o lyan korá n ves­sük és ültessük, ami lyen korán csak lehetséges, hogy zö ldségfé-

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra bimbóskellel - ll. példa

Vetés Ültetés

Sárgarépa március végétól

/

Feketegyökér március

,_ elejétól

Tépősaláta

március köze pé tól

le az ősz beá lltáig elég ' rett, e rős rozettákat képezzen. E lőve teménykén t ajánlható : a bimbós kel e lőtt lábabot ves­sünk, míg a májusi retek a bo­korbabot e lőzze meg!

A következő évre ajánlott zöldségfélék Sárgarépa és hagyma.

Szedés Utávelemény

július- l spenót vetés:

l szeptember júliustól

l szeptember végéig az egész sorközbe hintsük ·

novemberig

1

nincs a talajt mulcsozzuk

l júniustól spenótot az egész sorközbe hintsük

A talaj előkészítése M int az l. p ' ldánál

Kölcsönhatás A talaj késő ősz i g fedett; álta lá­ban jó a kölcsönhatás.

Ötletek a vegyeskultúra kialakítására Ü lt ss ünk bimbós kelt ' s endíviát, rnindkét esetben 30 011 tőtávra az egyes sorokon belül. A céklát 25- 30 cm-es sortávra ves ük, és fokozatosan

gy lj ük ki 20 m tőtávo l ágra.

Vegyeskultúra bimbós kellel - l. példa

Vetés

Bimbós kel április vége­május közepe

Bokorbab május közepétól­július elejéig

66

Ü ltetés

május vége­július közepe

Szedés

l

szeptember vége­március eleje

Utávetemény

l július közepétól- l az endívia vagy l október elejéig a bab zöld részeit

vágjuk le és 1 mulcstakaróként

; hagyjuk a felszínen

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

A talaj e lőkészítése A paraeli somol növényenként kLilön fejtrágyázzuk istálló- vagy egyéb sz rves trágyáva l, ugyan­így a zellert is. A bimbós kel ta­laját fedjük gazelagon kom­poszttaL

Hatás Az egyéb káposztafélékhez ha­sonlóan a zeller a bimbós kelt is védi a káposztalepke hernyóitól, a káposzta pedig szomszédját a zellerrozsdátóL A paradicsom távoltartja a káposztalegyet és a fö lelibo i hát.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A paraelicsom termése i egészen késő ősz ig érhetnek, ha a nö­vényt egy fátyo lfó liával védjük az e lső fagyoktóL

Vegyeskultúra bimbóskellel - lll. példa

Vetés

Paradicsom március-áprili üveg alatt

Bimbós kel árrilis vége-

l május közepe, magágyba

Zeller r bruár- március üv g alatt

Ültetés

l május közepe­jCmius közepe

l május vég •

1

július közepe

május- június

Szedés

júliustól októberig

szeptember vége­március eleje

szept mber­október

Utávelemény

1 a ta lajt takarjuk a paradicsom zöld

l részeivel

a zeller után felszabaduló helyekre endíviapalántát ültessünk

!

67

Fő vetemény: paradicsom

A talaj eló1<észítése Lehető leg már az e lőző őszön munkálju nk a ta lajba érett istál­lótrágyát, durva komposzto t é za ruforgá sot, a fe lszín t takar-

juk a parad icsom levágott fö ld fe l tti rész ivel.

Hatás A spárga véd i a paradicsomat a tőh rvaclásátó l, és szélvédelmet ad; a parael icsom védi szom­sz- d ját a spárgarozsdátóL Az új-zélandi -spenót takarja a talajt a paradicsom alatt.

Ötletek a vegyeskultúra kiala­kításához A paradicsom e lőtt e l őv te­ményként ajánlatos egy pil lan­gós zöldtrágyázás. Akár lóbab is

VEGYES KULTÚRÁK MIND EN HÓNAPRA

Vegyeskultúra paradicsommal - ll. példa

Vetés Ültetés

Paradic om február vége- l r~áju köze p március vége v ege (üveg alatt)

Pétrezselyem március 1-

l Retek március-augusztus fajtának megf l e lően

l h tséges; ele az május köz -p -n még gyakran nem szed ' -' retl. A borsó nem kedv z ő szomszécl , ezért nem ajánlható. M ivel a zöldspárga egy ho szli, éve lő ku ltúra, ami 6-8 évig is foglalja a zöldségágyat, a talajta­ka ró szomszéclok term' ke nye n és nedvesen ta rtj ák a ta lajt. A paradicsomsort Crgy tervez-

Szedés

l JCrlius któb r l mulcs a paradicsom zöld része i ből

l májustól folyamatosan

l t l n ál kint marad

mulcstakarókénl hagyjuk a felszín n

zük, hogy az a spárga sz ' lár-ny ' k s o ldalára kerü ljön ' s szomsz ' d ját az uralkodó széljá­rástó l megvécl je. M ivel a para­dicsom minclig ugyanazon a he­ly n fejlócli k sz' p n, ezt a zomszédságot ismételten alkal­

mazhatj uk, míg a spárgaü lt l­vény el nem öregszik, ' s ' gleg meg nem szü ntetjük.

Vegyeskultúra paradicsommal- l. példa

Vetés Ültelés Szedés Utóvetemény

Paradic om február vége- l n;ájus közepe- l jú lius-október l mulcs március vége v ege l a paradicsom {üveg alatt) l zöld része iből

Zöldspárga lehetséges, azon- március- április május vége- vessünk retket ban hosszabb a június a 3. évtől (2 5 cm sortávra), palántanevelési ha a zöldspárga idő leterrnett

Ú j-zélandi-spenót március-április május-június jún ius vége- mulcstakarók ' nt (üveg alatt) szeptember vége hagyjuk

a r lszínen

68

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

A talaj előkésztése A p trezselyem és a retek nem bírja a fri ssen trágyázott fö ldet. Ezért már őssze l munká ljuk a talajba az istállótrágyát és a sza­ruforgácsot, de ha ezt elmulasz­tottuk, akkor mindkettőt célza­tosan csak a paradicsom kiültetése e lőtt ké zített lyukak­ba szórjuk.

zatos öntözést és trágya levezést, és megakadályozzék, hogy a paradicsom sekély futó gyöke­reit kimossa az öntözővíz . E l őve temény : az e lőző évben vet lt madár- vagy ga lambbegy­sa láta és a téli porcs inka.

A talaj e ló"'készítése Mint az l. é a ll. példában

Hatás A parad icsom megvéd i a zellert és a káposztát a fö ldibolhák és a káposztalepkék ká rtéte l étőL

Ötletek a kia lakításhoz Mint az l. és a ll. példában.

Hatás A petrezse lyem javítja a para­

dicsom aramáját és fedi a ta lajt; a retek ka rógyökerei lazítják a mélyebb talajrétegeket, é a pa­radicsomot megvédik a földi ­bolháktó l.

Vegyeskultúra paradicsommal - lll. példa

Ötletek a vegyesku ltú ra kia lakításához A pa radicsompa l á ntá ka t l e he tő­leg n;élyre és kissé ferdén ü !tes­sü k. Igy még a gyökérnyakon és a szá ron is járulékos gyökereket képez. A paradicsomtövek mel-1' a földbe sül lyesztett agyag­cserepek lehelóvé teszik a cél-

o

20

40

60

80

100

120

cm

Vetés Ültetés

Paradicsom február végétő l- május közepe-március végéig vége (üveg alatt}

Káposzta január- február március- május (üveg alatt)

Zeller

február- március l május-jCmius (ablak alatt}

Szedés

l július-október

május-július

szeptember­október

Utávetemény

mulcsozás a paradicsom zöld részeivel

ültessünk endíviát 40 cm-es sortávra, vagy téli relket 25 cm sortávra

mulcsozás

69

Fő vetemény: étkezési tökfélék

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra cukkinivel, patisszonnal vagy egyéb tökfélékkel

Vetés Ültetés

Étkezési tökfélék

A talaj előkészítése

A talajba munkáljunk a kom­posztol, az istállótrágyát vagy a szaruforgácsot, rn ert a Lök táp­anyagigényes.

Hatás A karósbab véd i a rnelegkedve­l ő tököt a szé ltő l és ellátja nitro­génn l.

Szedés Utávelemény

l július-október l rnu lcsrét g

július­szeplernber

rnul réteg a bab talaj fel tti részeiből

A vegyeskultúra kialakítása A ukkinit vagy egyéb tökfélé­ket a bab övény déli oldalára vessük. A cukkini terméseket

gész fiatal n, z engén szedjük. Elővetem ' nyek: sa látafélék, hó­napo r l k és korai retekfajták.

Ajánlatok a következő évre Hagyma és sá rga r ' pa.

január Február \árcius Április M,íjus ]Ílnius

o -+

20

40

60

80

80 cm

cm

70

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: csemege­kukorica

A talaj előkészítése Készítsünk e lő a semegekuko­rica számára egy komposzttal vagy szerves trágyáva l dúsított ta lajú, l e hető l eg észak-dél irá­nyú vetőba rázdá t. A bokorba­bot vessük mellé a trágyázatlan talaj ba.

január

o

20

40

60

80

100

120

cm

Vegyeskultúra csemegekukoricával

Vetés Ü ltetés

Csemegekukorica május közepe- ~­j(mius vége

Bokorbab május közepe­július közepe

Hatás A bab ni trogént termel , és ár­nyékolja a talaj felszínt

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A kukori cára karós babot futtat­ni nem tCJI ajánlatos, mert a bab levelei elvesz ik a fényt a kukori­cátó l.

Szedés

l július vége­szeptember vége

' július közepe­szeptember vége

U tévetemény

a teljes sorközbe vetett galambbegy­sa láta, téli porcsin vagy spenót

Ajánlat a következő évre A kuko ricá t borsó, a bokorba­bot sá rgarépa kövesse .

Október November December

30 cm •'

71

Fő vetemény: karalábé

A talaj előkészítése A földbe munkáljunk komposz­tot A nagy tápanyagigényú zel­ler esetében az ültető lyukba

egyenként adagoljunk egy kis szaruforgácsot vagy félérett komposz tot.

Hatás A fejes sa láta m góvja a kara­lábél a fö ldibolháktól, a zeller távoltartja a káposztalepkéL

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra karalábéval

Vetés

Karalábé április közepe­

jlinius eleje (köze pes • s·kései faj ták)

Zeller február/március

üveg alatt

Fejes saláta

Ültetés

l május- jlinius

május- jlinius

l

nyári fajlák: április- jCJiius

március-jü lius

1

vége

közepe (egymást követ6en)

Ötletek vegyeskultúra ki alakításához Folya matosan vessünk karalábél és salátát, hogy ezt a vegy s­kultúrát az egymást köv tő sze­désekkel fo lytatn i tudjuk . E l őve temény : esetleg még az e lőző év rő l áttelelt fodros- vagy bimbós kel.

Szedés

l július-sz pl mber

augu ztus-1 szeptember

Utávelemény

a szed után ültessünk endíviát

(30-40 cm t6távolságra) vagy vessünk maclár­

vagy galambbegy­salátát a leljes sorközbe elszórva

j tmius-október augusztus végéig madár- vagy

l galambb gysa láta

Ajánlat a következő évre Borsó, saláta f ' lék, h ' napo retek.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus zeptember Október November December

endívia

60

80

100

120

cm

72

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: jégsaláta

Vegyeskultúra jégsalátával

Vetés Ültetés Szedés

Jégsaláta

Utávetemény

o

20

40

60

80

100

120

cm

ápri li közepe­június közepe

Hónapos retek korai fajták: március/április

május közepe­szeptember eleje

A talaj eló1<észítése Munkáljunk a fö ldbe komposz­tot

Hatás A sa láta védi a sárgarépát és a hónapos retket a földibolháktó l.

A vegyeskultúra kialakítása Vessünk hónapos retket a sá rga­répáva l azonos sorba, hogy je-

jún iu közepe­október vége

június közepe­október vége

május-j(mius

l korai szedés esetén június közepéig kései

1 sárgarépát vessünk

ha június közepéig leszedjük, vessünk helyébe kései borsót

lezze a sor helyét. A turbolya a sa látát még az e lőzőkön túl a lisztharmattól, a l evé ltetvektő l és a hangyáktól is védi. Ha ugyanakkor néhány szem kaprot is elvetünk, a kaporral e l ősegítjük a sá rgarépa csírá­zását.

Ajánlat a következő évre Korai fejeskáposzta-félék.

_ Ja_n_uá_r ---'--Fe_br_uá_r -+--Má_rc_i'_'s --t----+----+----+--Jú_liu_s _,__A'_'gusz~mber l Oklóbe,r_ -t---.;.._,---1

.".,-,..,.,-,-,.,__,.,.,.,..,_"...,.,..,.,__,..,.~."-.-,,..".,.."..,..d,....,..,.---Tlrn;t.~,,--sá;-r-ga-r....,é-p-a------'---.<c,

hónapos retek

borsó

hónapos re tek sárgarépa

73

Fő vetemény: cékla

A talaj eló1<észítése Komposztot munkáljunk a föld­be.

Hatás A bokorbab takarja a talaj fel­színt és nitragént termel.

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra céklával

Vetés

Cékla áp rilis vég -július köz pe

Bokorbab május köz pe július közepe

Ültelés

A vegyeskultúra kialakítása A kelés 'sa folyamatos növeke­dés után a c' klasorl egyeini kell. Ha n m vetettük tül úrún, már korán sz dhetjük az e lső fi alal gumókal, s ezzel nagyobb h ly jut a l ljes kifejlőd ' shez.

Szedés

j@us v ' g ­november köz pe

Utávelemény

ha a céklát augusztus közep ' ig kiszedtük, a telj s sorszélességbe essünk

téli porcsinkát

július közepe- ha a babot okt b r közepe augu ztus

köz péig leszedtük, vessünk utána téli retket, majd egyeljük ki 25 cm-re

Ajánlat a következő évre Bokorbab 's borsikafú (csom­bor).

Június Jülius Augusztus Szeptember 0'tóber NO\ ember December Január Február Március Április l Wjus

2: ,~~W!~~'~.__c_ék_l_a __ ~-·=· =: . .". .. "" ... "" . . ""'"'-"· "".::""· ..... · ~_.._te-' l_i _P_or_t_ul_á_cs_k_a __ ~Hf:"" .... ", ..... ..." . .,"". ;"".'·o.::····'"'=· . ._.· E''·o:..·J

-10 ;o;~-m:~~~~-~~·i.__b_o_ko_rb_a_4....;· :""'. : .~!i::...:·· ·~":;.-,~~·_, .__re_te_k __ -=--1 --'m ..... · ... ~"""'·''""", .. ~""., .. .:..:;···-""·,~:::...''·c:::. .... ~; .. .

... ~~.~~~ cékla ~ téli portulács ka .~

, :: ~,~~~boko•Ör--re-1-ek-------'!! 60

120 ~··~="''*~.__c_ék_l_a __ ~-..:·::...···;;.:,·.~·""··.:.;"~'""·· ~· · léli P"''"""'' rit: ~ cm

l

74

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: bokorbab

Vegyeskultúra bokorbabbal

Vetés

Bokorbab május közepe­július köz pe

Ültetés

Borsikafű (csombor) május közepe-július közepe

A talaj e lőkészítése Alaposan lazítsuk m g, adago l­junk bele tápanyag zegény hu­muszt. Homokos talaj esetén munkáljunk bele kompo ztot.

Hatása A bo rs ikafű )riasztja a babtetűt.

A vegyeskultúra kialakítása bokorbab jó szomszédnövé­

nye i az e lőzón tú l az uborka, a

Január Február 1\lárcius Apri lis

o

20 ··.:'-" "'::: '·. ,·., ·;. ·.·::•:'.'

-10

60 7:='·.::;· . . ·.·. borsi ka fű v. csom bo/

80

100

120 20 cm 30 cm

cm

Szedés

július-október • közepe

Utávetemény

l ha a bab augusztus köze p ' ig leterem, l veles kelt ültessünk;

július-október közepe

t6táv 50 cm

mulcsréteg

parad icsom, a káposzta, a cék­la, a sa látafé lék és a ze ller. E l őve temény : kora i sá rgarépa és sa látafélék, ha a babot j únius végé tő l vetjük.

Ajánlatok a következő évre Korai sá rgarépa és sa látafélék, ha utávetem ' nyn ek a leveles kelt vá lasztjuk.

leveles kel

leveles kel

75

Június

Ebben a hónapban váltják egy­más e l őször a már szedhe tő zöldségfélék és az őket köve tő, a vetésforgó második szakaszá­ban az C1j zöldségfélék. A hűvö­sebb vid k ken a vetésforgó el­ső , májusban vetett kultúrái fejlődnek tovább. Mindeneke lőtt azonban most van itt az id je, hogy a kése i zöldségfajták következzenek, amelyek egész késő ősz i g fej­l ődne k, és még a tél folyamán is fri ss zöldségféléket ígérnek.

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: póréhagyma

Vegyeskultúra póréval

Elővelemény Vetés Ülte tés Szedés

A borsót (korai fajtákat) márciustól közv tlenül zabadföldbe

vessük;

Póréhagyma ápri listól­május végéig (vet6ágyba)

május vége június vége

l október- feb ruár

l

A talaj előkészítése Sok komposztot ha ználj unk, de legyünk óvatosak az istá lló­trágyáva l!

Hatás Kölcsönöse n védik egymá t a sá rgaré palégy és a hagymalégy e llen.

A vegyeskultúra telepítése Készítsünk a póré számára a zöldségágy közepén gy kis ba-

sortávolság 40 cm, t6távolság 5 cm

Kései sárgarépa március vége­június vége

rázdát, és itt keverjünk a ta lajba sok é re tt kom po ztot és egy na­gyo n kevéssze rves trágyát, majd ültessük be le az a pró pó­ré pa lántákat a levélpálhákig. A sá rga ré pát ne m sza bad jün ius köz p e lőtt e lvetni , hogy még inkább e lke rüljük a sá rga ré pa­légy fe rtőzésé t . A kése i sá rgaré­pa s té b n is ajánlatos a ma­gokat n ' hány szem ka po r- és hóna pos re tek magga l keverve e lv tni .

szeptember közepe­november közepe

Ajánlat a következő évre Fe jes sa láta és hónapos re tek, vagy egyéb re lekfajtá k.

·táj us Június )ülius )anu5r Február Mareius J .Íprilis Augusztus fSzeptemberj Október o

20 sárgarépa

40

·: : ;< .. ~·- ·' , .. ,._•.·.:·.:•1\.---bor_só ---..:..::· ·j~j~,: .... :::.J . ."--JL-=====pó_r-é ===·:c.:.='tHt~·,·: ····~·, .:, . :..:..:....:.:., : ' · ' ·=.....:.'·' •• 1

60 Scm 25 cm

80 ,_r;,, .. ,, •. ;;_,<.<..·.l:?. :1~borsó ~Í~: .~j]'------:r---'-----_pór-é -----., -"--~t=.tf~.:..tl 100 l l

_ _j ~ <!·~. /~~~ 120 ;<'~" ' ~-·~lLr_ej_e_s_a_l_á_ta..:.·..:..~~::..: .. .:::·· ::!:!i.:· ~.:~'.f:·-::: .. ~·;..~:·e~ft,.__ ____ s_ár_g_a_ré_p_a __ .-- --'B:.::.:.:.:.·'""" .. ..::·: ·"2·-:.:._.___:::..C=J.:;::..:.. JX"".-.""''"-'-.. ·I C lll 20 cm 3 cm

77

Fő vetemény: leveles kel

A ta laj e ló'Készítése A fő ku ltúra ültetése e lőtt mun­káljunk a talajba fé lérett kom­poszto l és szaru forgácsot

Hatása A parad icsom és a ze ller kö lcsö­nösen megóvják a leve les kelt a káposzta lepkék és a fö ldibo lhák kátéte l é tő l ; ugyanakkor a ká­posztafé le védi a ze llert a ze l­lerr·ozsclátó l.

Ötle tek a vegyes kultúra kia la kításához A parad icsomol május köze p '-tő l kezelve a l hető legkorábban ültesslik ki , é egy iel e j űleg ke-rü lj ön ebbe a so rba a paradi-csomok ~özé egy-egy zellerpa-lánta i . Igy már kezd ettő l fogva Vegyeskultúra leveles kellel - l. példa élvezhetjük, és hasznunkra vá lt­hatjuk a paraeli csom és zeller kölcsönösen kedvező szom­széclhatását. Amint a leveles kel pa lántái elég nagyok, ültesslik azokat a paradicsomágy két külső szé lére. (lásd ábra a 79. ojdal alján) ü sszel a hidegek beköszönte után takarjuk a káposzták tövét a már letermett paraelicsom­tövek lombjávaL

Ajánla t a következő évre Kora i borsó, sa láta, kara láb ' .

78

E l ővelemé ny

Lóbab, február közepétől vessük közvetlen ül a zöldségágyba

Korai hónapos ret k 's retek-félék márciustól sortáv 25 cm, tőtáv 3-4 111

Vetés

Leveles kel ápri listól- júniu el j ' ig (hajtató-ágyba vagy palántaágybal

Paradicsom március-ápri lis üveg alatt

Zeller február- már ius üveg alatt

Ü ltetés Szedés

június v g október elej augusztus lej február vége

~ május közepe- jú lius közepe , jCmius el je október vége

áprili - május szepternb r-október

20

40

60

Vegyeskultúra leveles kellel - ll. példa

E l őve lemény Vetés

Leveles kel áprilist ' l- június

Újburgonya, elejéig (vet6ágyba)

már iusban csíráztassuk elő, Cikória

ápril isba ültes ük; jünius

sortáv: S0- 80 cm tőtáv : 25 cm Cékla

ápri lis vége-jú lius közepe

A talaj elól<észítése M inl az l. példa s téb n

Hatás A cikó riasaláta távol tartja a föl­dibolhákat, növekedésse r kentő hatása fo lytán minden szom­szédnövényre kedvező hatásC1.

július

leveles kel

Ü ILelés Szedés

jCmius vége- október eleje-augusztus eleje február vég

egyeljük október eleje-30-40 cm-re február

egyeljük jülius közep -20- 30 cm-re október közepe

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A leve les kelt középre telepít­sük, és ü ltetése so rán a palánta­lyukakba adagoljunk némi szer­ves trágyát.

:: ~-1-ób_a_b-----.. -,;~~~-e-ve-l e_s_l k_e_I ___ 'OU. cm

79

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Fő vetemény: gumós édeskömény Vegyeskultúra gumós édesköménnyel - l. példa

Előve temény Vetés

Édeskömény június közepe-

Korai burgonya július eleje március-április sortáv 50-80 cm, Kései borsó lóbab áprilistól az

édesköménnyel-

l jC111ius közepe

A talaj e lól<észítése Komposztot munkáljunk a ta lajba.

Hatás Serkenti a növ k dést, a borsó nitrogéngyújtő.

A vegyeskultúra kialakítása Vessünk édesköményt az ala­csony borsósorok közé, hogy

Ü l t~ lés Szedés

október eleje-november közepe

augusztus-szeptember

ezek meg ' vják a zsenge főve l -ményt a szé ltő l és a kiszá radás­tó l, ' s mégi lég fényt hagyja­nak k dv ző fejl ődése számára. Az uto lsó szedés után a borsót ne nyújük ki , csak vágjuk le, és használjuk mulcstakarók ' nt.

Ajánlat a következő évre Sárgarépa, dughagyma, alátafélék.

l

Január Február Március o

;Íprilis Június Júl ius Május ilugusztus Szcptcmberl Október

20

40

60

80

100

120 35 cm Scm

cm

80

o

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra gumós édesköménnyel- ll. példa

Elővetemény Vetés Ültetés

Gumós édeskömény június közepe-július eleje

Radicchio

Korai burgonya lásd: l. p ' lda Bor ó már iustól vetve május- június l egyeljük

A talaj e lőkészítése K mpo ztot munkáljunk a ta­lajba.

Hatás Általában jó kölcsönhatás, a ta­laj felszíne a tél beá ll táig taka­rásban van.

Ötletek a vegyesku ltúra kialakításához A zölds gágyakat novembe rtő l takarjuk gy fátyolfóliáva l.

20- 30 cm-re

Szedés

l október l Je­novemb r közepe

október- március

január február Március IÍprilis Július Augusztus Szeptember Október November December

:\:· .. :' <·<. :··:·,."·:·: ':'· burgonya 20 L---------~~~~L---------------~~~~~~~

cm 35 cm 5 cm

81

júliustól szeptemberig

Miközb n a kert még te ljes pompájában virít, a még vetésre vagy kiültetésr váró zöldségfé­lék szá ma egyre csekélyebb lesz. N ' hány, az elmúlt hónap­ban vetett és ültetett faj eseté­ben, mint például a leve les kel, cikóriasa láta és a bokorbab a már megkezdett vetést és ülte­tést júliusban is folytathatjuk. Ezeken felül csupán a kínai kel az a zöldségféle, amit még ugyan sak júliusban elvethe­tünk, végül pedig a spenót, a téli porcsin és a madár- vagy ga lambbegysa láta magvainak l egkésőbb szeptember közepé ig kell a földbe kerülni.

VEGYESKULTÚRÁK MINOEN HÓNAPRA

Fő vetemény: kínai kel

A talaj előkész ítése Munkáljunk a talajba nagyobb rnennyiségú, félér tt komposztoL

Hatás Riasztja a fö ldibolhákat, a talajt hosszú id ig takarja.

Vegyeskultúra kínai kellel

E l őve temény Vetés

Borsó, március közep t61 szabadföldbe 30 rn sortávolság, 5 ern t6távolság

Kínai kel jú lius közep vége

Kései fejessaláta

Ültetés Szedés

október­decern b r közepe

május végi ültetésnél :

ápri lis eleje- május közepe- július vége július közepe augusztus eleje október közepe

a hónapos relket vagy korai relket már iustól vessük,

Cikóriasaláta (a fe jes káposzta alternatívájaként) május-június július- augusztus zepternber

t6táv 5 ern

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A már leterrnett borsó szárát vágjuk le. A helyére ke rülő kí­nai kel vetéséhez a leterrnett borsó után, közvetlenül a föld­ben maradó gyökérnyakak rnel-

közepe közepe-novernber, a fajtának megfelel6en

lett húzzunk ve tőba rázdá l és a talajt dú ítsuk komposzttaL

Ajánlat a következő évre Tépősa l á ta, cékla.

O '"""' ' ~ " ""' ' ' "'"m t 20 !';"':':: .<\ · ' . ! · ::<~ ·· :., ·· 7·1 ... ;_e_te_k--:----""""-'"""'~~~.._ _____ ___,=~~::g=.::..:;~

40 .: ·.:· .... . · ·=···. ··.: .· ... . ·.

'100 kései fejes sa l át~:-:

'120

cm

83

Fő növény: " szamoca

(földieper)

A talaj eló'készítése Munkálj unk a földbe komposz­tot, érett, prizmában tárolt istál­lótrágyát és kőpo rt.

Hatás A fokhagyma hatásos a gombás betegségek ellen, az endívia ál­talában jó szomszédnövénye a szamócának és fedi a talajt.

Ötletek a vegyeskultúra telepítéséhez A szamócasarjakat a l e he tő leg­korábban telepítsük, általában az augusztus a l egkedvezőbb. A későbbiekben már nem tCil tápanyagigényes szamócának, mint éve l ő, erdei ti sz tásokról származó növénynek

Január Február

o

20

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

Vegyeskultúra szamócával

humuszgazdag ta lajt kell bizto­sítanunk, ezért ind ító- vagy starttrágyaként keverjünk a föld­jébe komposztot és istállótrá­gyát A gyökeresedés után min­den eperpalántát öntözzünk be csa lánból erj esztett trágya léveL Helyet és időt takarítunk meg, ha a fokhagymag rezeleket az epersa rj akkal egy iel ej űl eg és ve­lük azonos sorba telepítjük-, il-

Szedés

l május-július (fajtától függ6en)

l szeptember közepe november eleje

j ú l i us-augusztus

l tve dugjuk el. A szamóca sor­köze ibe enel ív iát palántázha­tun k, 's madár- vagy ga lamb­begysa látát vethetünk . Mindkettő kitűnően takarja, és ez n felül m 'g hosszan a télbe nyúlóan n elvesen tartja a talajt.

Ajánlat a következő évre Póréhagyma az szamócasorok köz ' .

60 :··:: :·.· ·::: ·: :: : ·: ·.: ·:: · ....... : . : '• ': .... ·.·.· ·.· ,' : ....... :·:.:

80

100

120

cm

84

Októbertől /

Januang Ebben a viszonylag hosszú idő­szakban az e lőző oldalon ismer­t tett földieper ku ltú rán kívü l csak egyes, messzemenően té lálló zöldségfélék maradnak a ter-m sz l ' sben, melyek a ta laj t egé­szen a következő tavaszig takarják. Ilyenek a paraj, a ga lambbegysa­láta, és forrásfű 1 (Montia perfolia­La), borsmuslár2 (Eruca sativa). A tartós, kemény fagyok esetén aján latos a fátyo lfó liás taka rásuk. Augusztus közepéig még téli ret­ket is veth tünk, de szeptember közepétől már a ga lambbegysalá­tát vagy téli porcsint3 = kubai spenót sincs érleime elszórni , mert a fagyokig nem képesek kel lőképp megerősöd ni . Ameny­nyiben zek az átte le lő salátafé­lék, vagy más zöldségnövények sem fedik a ta lajfelszínt, a csu­pasz földet még utoljára alaposan lazítsuk fel gy agyarkapáva l, majd f djük be egy mulcsréteg­gel. Ezután a zöldségágyak kitű­nően átv ' szelik a telet. Tavasszal a már jócskán korhadt mulcsré­teget gereblyézzük le, s így a ta laj csodá latosan laza és morzsa lékos marad .

1 Forrásfú = Monlia perfoliata. A nevével el­l ntélben a porcsinfélék csa ládjába tartozik. Őshonos, Lermesztésbe nem fogott növény.

2 Borsmustár = Eruca sa liva. Kereszles virá­gC .. Level nek kissé földi magyoróra emlé­kezlet6 íze miall C•jabban ismét termelik. Olaszországban ruccola néven gyakran kapható is.

3Téli porcsin = Claytonia perfo/iata porcsin­félék csa ládja nálunk is elvadult, adventiv növény.

Hó alá vetés A zöldségágyakat a következő évre már a szokásosnál koráb­ban, méghozzá december- ja­nuárban is e l őkészíthetjük és bevethetjük. Ez az úgynevezett hó alá vetés vagy fagyvetés, am it Gertrud Franck: "Öngyó­gyító kiskert" cím ű könyve alap­ján ajánlunk. Az eljárás hó alá vetés néven nálunk is régóta is­mert, gyakran alkalmazzák pet­rezse lyem, sóska, mák termesz­tésénéL A fagyvetés vagy hó alá vetés fő l eg az agyagos, tömörödött, ügynevezett perctalajok eseté­ben e lőnyös és ajánlatos. Ta­vassza l az ilyen föld ekre hosszC1 ideig nem lehet rámenni , s így a vetéssei értékes napokat, né­ha heteket is vá rni kell. Ezért jobb megolclás, ha december­ben vagy januárban kivá rju k a megfe l e lő pil lanatot, amikor a talaj száraz és kevéssé fagyos. A hó alá vetéshez már e lőző őssze l ke ll az e lőkészü l eteke t elvégeznünk. A zö ldségágy tala­jába, miután már minclent beta­karíto ttunk, ele még az ősz fo­lyamán mégegyszer munkáljunk komposztot, és lazítsuk meg, hogy finoman morzsa lékos szer­kezetű legyen. Ezután aprított növényi szerves anyagga l (lomb, e lőző zöldséghulladék stb. ) ta­karjuk be, mígnem december­ben néhány ve rőfényes, száraz és enyhén fagyos nap követke­zik. Ekkor az ágyakat gereblyéz­zü k simára, készítsünk vetóba­rázclákat, s ezekbe a megszakott móclon vessük el a magvakat. A hó alá vetésre olyan zöldség­félék alkalmasak, melyeknél

86

VEGYESKULTÚRÁK MINDEN HÓNAPRA

maguk a növények is elvise lnek egy kis hideget, magva ik pedig nedvesség- és fagytűrók . Ezek a decemberben elvetett magok nem csíráznak ki, hanem tava­sz ig pihennek, viszont korábban kezdenek duzzad ni és már ak­kor kikelnek, amikor egyébként a !<ert ragadós fö ldjére még rá­lépni sem tudnánk. Ezzel a módszerrel a néhány, erre alka l­mas zöldségfaj esetében akár háromhetes e lőnyt is nyerhe­tü nk. A hó alá vetéshez alkalmazható zöldségfélék: feketegyökér, petrezse lyem, ko­rai káposzta, karalábé és hagy­ma. Minclig a legkoraibb fajtát vá lasszuk, ami ezekból a zöld­ségféléból egyá ltalán létez ik.

Vegyes ku It ú ra hó alá vetéssei A hó alá vetés móclszerével együtt alka lmazható klasszikus vegyesk u It ú r ás megoldások:

Korai káposzta, póréhagyma és petrezselyem A káposztafélék, a póré, va la­mint a petrezselyem olya n szomszéclok, melyek egymás fejlődését kölcsönösen e lőnyö­sen befolyásolják. A pórét és a káposztát később egyelnünk ke ll ; az il yenkor ki ­emelt palántákat egy másik ágy­ba ültethetjük el, míg megfe l e lő lőtávo l ságba n kikelt, fiatal növénykéket helyben hagyjuk. A zö ldségágyban maradó pórét később a pálhalevelek aljáig fel kell töltögetni , hogy a hagyma­szárak ki halványocl janak.

Sárgarépa, hagyma és feketegyökér A klasszikus vegyeskultC1ra olyan állapotban marad, min t aho­gya n azt elvetettük. Az egyes sorokat csupán egyelnünk kell. A hagymafajták közül alka lmas a 'Stuttgarti óriás ', melynek ap­ró hagymácskáit más helyen dughagymaként is fe l tudjuk használni . A sárgarépa és a hagyma köl­csönösen távoltartják egymástól a sárgarépa-, illetve a hagyma­legyeket; A feketegyökér Clgysz intén óv a sá rgarépalégy kártételétóL

Karalábé és saláta Két régóta ismert, és kölcsönö­sen kedvező hatásCI partner, ahol a fe jes sa láta védi a kara­lábél a földibol hák kártételétóL Később ezeket a hó alá, vegyes­kultúrába vetett sorokat is csu­pán egyeini kell olyan tótávol­ságra, amely mellett a növények m gfeleló teret kapnak a leg­kedvezőbb fej l ődéshez.

A "m i n d igtermő" zöldség­ágyások Egy kis kertészügyeséggel, a zö ldségfajok és növénypartne­reik helyes megválogatásával a zöldséges ágyakat egész éven át fo lya matosa n használhatjuk és hasznosíthatjuk. Az ötlete­sen tervezett és jól összehan­golt vegyeskultúrák által az egymástsz inte megszakítás nélkü l követő, különböz6 zöld­ségfajok a talajra is kedvező hatást gyakorolnak. Ennek elle­nére nagyon fontos, hogy a biokertész ne mulassza el, hogy az egyes, új te l e pítésű kultúrák e l őtt ismételten és rnind ig egy érett komposztréte­get terítsen a fö ldfelszínre. Mi­ve l a ta laj fe lületét fo lytonosan takarjuk, a zö ldséges fö ldje is jó víztartó és laza szerkezetű marad, rnentes l sz a kóroko­zóktól és ká rtevőktől , sőt a ta lajúntság tünetei sem lépnek fel benne. Néhány zöldségfaj hosszabb

- időtartamon át foglalja a ter­mőhelyet Igényeikhez úgy al­ka lrnazkod hatunk, ha ezeket a zöldségf ' léket a tervezés során fő ku ltúraként iktatjuk be, mi ­közben l ő- és utóveteményei­ket, va lamint vegyesku ltúrás szomszéd növényeiket is rájuk tekintettel tervezzük és társít­juk.

Fő növény: újburgonya és káposzta

Jelmagyarázat

t=} üvegház

0 .... '1iiiii' sz

ol= sz

-,r- kiütetés

Január o

20

40

60

80

100

120

cm

88

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

A talaj e lőkészítése M ég ősz folyamán munkáljunk a talajba istállótrágyát vagy komposztot

Hatások • A lóbab nitrogé ngyűjtő, és

táv0ltartja a káposzta-l evélte-• tút. • A káposzta általában kedvező

hatásli szomszédnövény és jól felhasználja a tápanyagtartalé­kokat

• A kömény, a koriander és a borsmenta javítják az aromát.

• A torma elhárítj a a burgonya­bogarakat.

• A büdöske és a körömvirág a talajlakó fonálférgeket űzik el.

• A sa rkantylika a cs igák elleni véd Imet sz o igá !ja.

Ötletek a vegyeskultúra ki alakításához M ár február végén, március ele­jén készítsük e lő a burgonyaso­rokat, ezután néhány szem ló­babot ültessünk egy-egy kis

fészekbe olyan Lávolágra, hogy a már fejlett pillangósok közé majd március utolsó dekádjá­ban kiü l tetendő burgonyának megfel l ő nagyságli hely jusson. A káposzta és a bu rgonya közl elég nagy sortávol (40-SOcm) kell hagynunk, hogy később fel tudjuk töltög tni . A többi társnöv · nyt cé l sze rűen , de t tszés szerint vá laszthatjuk ki. A koriandert és a köményt köz l sk · nt ve sük, míg cs igave­szé ly setén büdöske h lyett körömvirágmagot hin tsünk a so­rok közé. A burgonyaágyat kí­vülrő l torma, borsmenta és ar­kantylika k retezze. A leveles k l · sa radicchió alá és me ll é egy · bk · nl rnég spenótot vethe­tünk.

Október November December

VEGYESKUlTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

Vegyeskultúra januártól januárig- újburgonyával

Június 1 Július Augusztus l Szeptember Október November l December

Újburgonya

Káposzta

Kömény, koriander

Borsmenta

Torma

Körömvirág, büdöske

l l l ~ .. ~ ... l ll--~ l l Sarkantyú ka

leveles kel (= utóvet mény) a bu rgonyasorokba júniustól

89

Fő vetemény: mangold és endívia

90

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

é ·"'-

>l · ' CLl . ~ ·,...: .. fi(

é > .:a. '~

> g

> g_ 1 '~

<"i ..5 -&

o

endivía

'~} · · ·· 40 cm

mangold mangold .

. . : .. ~ ·. •'

sárgarépa

borsó

káposzta ' kápo zta

· ] 40 cm .' Js cm · ~ , ,, ~ o.. l

té li téli téli portulács ka portu lács ka portulácska

l

t f ! < o o

f 10 cm

~ ! . .. 1,.'·.· .. .. .... ' .. o

20 .J O 60 80 100

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

A talaj e lőkészítése Munkáljunk a lalajba komposz­tot

Hatások • Kedvező szomszédhalás a

mangold és az endívia, va la­mint a mango ld és a sá rga ré­pa közt.

• A káposzta és a z ll r kölcsö­nösen védik gymást a ká­poszla l epkétő l 'sa ze llerrozs­dátóL

• A borsó nitragént gyűjt és la-zítja a ta lajt.

Ötletek a vegyeskultúra ki alakításához Júliusban a zöldségágy középső sorába ültessünk endíviapalán­tát, kü l ső széleire pedig man­golelot vessünk. A mangold ugyan áttelel, de a minőségét jobban megőrzi, ha egy réteg lombbal vagy fátyo lfóliáva l ta­karjuk. D cemberben (hó alá

vetés) vagy kora márciusban vessük el a sá rga répát az end ívia helyé re. Május végére a mangolelot és a sárga répát is b takarítjuk. ezután a sze rves­trágyázást után a mangolelot fejes káposzta kövesse ze lle rrel vá ltakozva, míg a sá rga répa után borsót vessünk. Augusztus vége-szeptember e l ej é tő l az ágyat teljes szélességben té li porc inna! (kubai spenótnak is hívják) vessük be!

Vegyeskultúra januártól januárig- mangolddal és endíviával

Endívia

l l bJ -l _TI_ b r I J B l l l l l l l l l l l Mangold

11111 w lllll l ~~ l l. llllill Sárgarépa ndívia után

Fejes káposzta mangold után

11111 111111111 w lb bill l Zeller mangold után

l l l l l l l l l l l 1#:1 l Ed l l .t l 1.1 Borsó sá rgarépa után

1111111111111111 Il lJ: lll Téli portulácska minden után

klll.ll l llll l llllllll ~114: 91

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

Fő vetemény: különböző káposztafélék A talaj eló'készítése Őssze l munkálj unk a tala jba zerves trágyát vagy komposz­

toL

Hatások • A spenót a gyökerei által kivá­

lasztott szaponinak miatt ked­vezőe n hat a talajra.

• A zeller elriasztj a a káposzta­lepkét.

• A káposzta véd a zellerrozsdá­tóL

• A póré védi a káposztát a ká­posz ta-bago l y l e pkéktől .

• A sa láta távoltartja a földiboi­hákaL

• A borsó nitragént gyLij t, és kedvező mikroklímát biztosít.

• A kami lla, a kömény és a ko­riander javítj ák a szomsz ' d nö­vény aromáját.

A vegyeskLJitúra kialakítása Ültesslink egy sorba váltakozva káposztát, ze l le rt 's sa láta félé­ket.

A májusban l szedell sa láta után egy-egy pórépa lántát dug­junk a fö ldb . A borsót a zöld­ségágy közepén futó támr nd­szer 111 ll ' vesslik el! A gyógy- és fLiszernövények a zöldségágy szél ' n kapnak he­lye t.

0 Január l Február . Má~ Ápnhs MáJUS

20 "=' •:. •: ·:·.,..·' " ·'!"'··- .. •: ··"·,. ~Lk_o_r_ia_n_d_er __ ___",c:::::---"'~:-=--:~~~~

spenót 40

60 spenót

80

100 spenót

'120

C lll

92

..._._.__.,

~~------fjr2_s_c_n, ________ _ borsó bimbós kel

.... . -------' 5 cm

20 cm

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE ---------,

Vegyeskultúra januártól januárig- káposztafélékkel

január Febru.lr Március Április Máju június július Augusztus l Szeptember Október 'ovember j Oecember

,,.,, '1ó'"fö, T'iC':i 1 , 1 1 1 1 1

• .,.j ,,r .. J 1... 1, 1 1 1 1 1 1 1 Zeller

le l , d ~ l l l L l l 1._. l , ;"T' l 1° ···1 ~ l l L J R l Saláta

jó l l li l ~~ l l l l l l l Borsó

l g .... j. l l l~ l l l l l l ( ~ .. ,, .. T,ÖT p ... ,l 1 L. ,M 1 1 1 1 ~ Kamilla

l l jv ... j _ ~-- L -~Pif ./· 1 j -~~, l ~ ~~ Bimbós kel (a borsósorokban)

~ l l l 51 .. 1 IT l l b ~~ l l '· Endívia, cikória (f jes káposzta és póré után)

l l l l ~01 .. l l ~ ~ l i l l l ~. 93

Fő vetemény: ~ ~ sargarepa,

karalábé, saláta, feketegyökér E l ővetemények: uborka,. tök, cukkini (e l őző éven).

A talaj előkészítése Komposzt- és mulcsréteg.

Hatások • A feketegyökér és a sa láta

távolta rtják a sárgarépa- legyet. • A fe jes sa láta védi a karalábot

a fö ldi bolháktól. • A bab nitrogéngyújtő. • A csombor v. borsikafú óvja a

babot a fekete babtetútóL • Általában kedvező szomszéd­

hatás van a bokorbab és a cékl a közt.

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

Január Február 1árcius Ápril is Május o

20 fejes saláta

40 sárgarépa

60 fe ketegyökér

80 sárgarépa

100

karalábé 120

cm

94

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

Ötletek a vegyes kultúra kialakításához Megéri kipróbálni a hó alá vetést, és már d c mb rben ki­juttatni a magvakat, d ha ezt elmulasztottuk, a vetést márci-

usban is kezdhetjük. Vessünk az ágy köze p ' be feketegyökeret, és párhuzamosan kísérje ezt két sor sá rgarépa. Az egyik oldalon a zölds 'gá gy gyik szélére ves­sünk kara lábot, míg a másikra

fe j s alátáL Később egyeljük a karalábot és fejes salátát oly mó­don, hogy a karalábé közé sa lá­tapa lántát ültetünk, és fordítva; hogy a két kultlira kedvező szomszédhatása érvényesüljön.

Vegyeskultúra januártól januárig- sárgarépával, karalábéval, salátával és feketegyökérrel

December január Február Március l Április Május június Július Augusztus Szept. Október ovember 1 December

s[[ J ___ j,o .. j... l 8 l l Karalábé

l l

Saláta

~l l ~~~ ~ ,~, l l l l Bokorbab

Csombor v. borsikafű

l l l l lvJ l J-. lkJ Cékla

Galambbegysaláta

~ 1 1 ,, 1 1 . l 1 s ...... , 1 ~~ 1

95

o 20 -10 60 80 100

96

•

•

•

VEGYESKULTÚRÁK AZ EGÉSZ ÉVRE

A sá rgarépa ' sa hagyma kölcsönösen védik egymást a hagyma- ' s árgar pa­légytől.

bab a talajba gyűjti a le­vegő nitrog ' nj't, árnyékol­ja a fö ldfelszínt, s így ned­v sen 's lazán tartja azl. A leveles k l ( !használja az e lőzőleg a helyén dísz lő bokorbab nitrogénj ' L.

Ötletek a vegyeskultúra kialakításához A pór ' és a bimbós kel egy­aránt m ' rsék l ten nagy táp­a nyagigényű. Ezeket ültethetjük a borsó után. Válasszunk egy hiclegtűrő póréfa jtát. A klassz i­kus vegyeskultürában a hagyma é a sá rgarépa közt a bimbós kel hely' t a hagyma nyeri el. A sá rgarépa duplán védett: az

e lőtt l évő póré és a szomszé­clos hagyma által. A kiszedett hagyma helyére jú liusban ra­clicchiót palántázzunk. A sá rga­répát a bokorbab követi , ami e l őkész íti a talajt az augusztus­ban kiültet ndő lev les k l szá­mára. A leveles kel és a ra-eli chió együttesen t lelnek át.

Vegyeskultúra januártól januárig - bimbós kellel és póréval

Júniu>'július A l Sz 0 l l D J F l M Á M l J l J A z l 0 l N l D l J l F l M l Á l M

Bimbós kel

~- J-1 - 1- I= Lt:blll · ll ll lll l llll Pór é

~- J -1 - 1 - 1-b ~blllt 11111111 ~1111 ,,,g,.ép· rTTT"II 1 1 ~l- lll 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Hagyma

l l l l l l l 1~1-b b I~ l l l l l l l l l l Radicchió (hagyma után)

l l l l l l l l l l l l ~ l ... [ ~ lll* l l l l ·····b·brrrr lllliliiHl-lili i .11 11 l eveles kel (bokorbab után)

l l l l l l l l J l l l IXIJ d -1~ 1 l 1 ~ 1 l 97

Névmutató agyarkapa 14, 85 alacsony tápanyag-igényű növények 16,

26, 30, 37, 47 algamész 13, 66 almamaly 52 apró szulák 15 artemisia 25 ásóvilla 14 atkák 51

bab 8, 12, 16, 21, 26, 37, 44, 94, 97 babtetű 21, 44, 75, 94 bagolylepkék 92, 96 bazsalikom 21 f, 44,65 bimbóskel 40, 47, 60, 66, 72, 93, 96 bodza 50 bodzalé 51 bogyósgyümölcsű cserjék 22, 47 bokorbab 20, 25, 28, 30, 44, 46, 57, 62,

66, 71, 74, 82, 84. 94, 97 borágó 44, 4 7 borsikafű 21, 25, 6, 74, 95 borsmenta 21, 47, 59, 61, 88 borsmustár 31, 41 borsó 8, 12, 16, 20, 22, f 261, 30, 46, 6,

6~ 71, 7~ 8~ 83, 91, 97 brokkoli 22, 59 burgonya 11, 14, 16, 21, 28, 35, 42, 50,

60, 88 burgonyabogár 22, 88 búza v i rág 4 2 büdöske 11, 15, 23, 25, 42, 46, 50, 60, 88

cékla 22, 27, 30, 66, 74, 79, 83, 94 cickány 53 cikória 31, 79, 93 cikóriasaláta 61, 82 cukkini 15, 28, 30, 37, 39, 63, 70, 94,

csalán 8, 23, 50, csalán lé 51, 63, 84 császárkorona 50 csemegekukorica 9, 23, 30 cseresznyefák 47 csicsóka 9 csigák 42, 50, 53, 88 csigakerítés 50 csillagfürt 12

dinnye 41 díszbab 63

98

NÉVMUTATÓ

dombágy 34 drótférgek 50, 52 dughagyma 56, 80 dupla ásóvilla 14

édeskömény 23, 28, 31,80 egerek 22, 53 egynyári v i rág ok 41 endívia 28, 40, 46, 55, 60, 66, 69, 72,

84, 90, 93

facélia 15 fahamu 66 faszén O fátyolfólia 67, 81, 91 fátyolka 42, 52 fehér üröm 23, 45 fejes káposzta 5, 9, 30, 61, 72 fejes saláta 23, 26, 40, 55, 59, 62, 72, 77,

86, 94 fekete babtetű 21 , 44, 7 5, 94 fekete nadálytő 19, 25 fekete szeder 4 7 feketegyökér 16, 22, 28, 30, 37, 57, 60,

86, 94 feketekömény 42 fészek 52 fokhagyma 21, 25, 30, 46, 50, 84 fonálférgek 11, 15, 21, 23, 42, 46,52 foszfor 18 fő tápanyagok 18 földibolhák 23, 50, 59, 67, 69, 73, 79,

83, 86, 92, 94 földieper (szamóca) 21, 25, 42, 46, 50, 84 földigiliszták 12, 28 fülbemászó 52 fürkészdarazsak 52 fűszernövények 16, 25,44

gombásbetegség 21, 46, 84 gombvirág 12 gumóskömény 23, 80

gyom 8,15 gyümölcsfák 21, 46, gyümölcsfák tányérja 21, 47

hagymafélék 11, 16, 21, 25, 28, 30, 41, 50, 56, 60, 70, 85, 97

hagymalégy 22, 56, 97 hagymamoly 2, 77

hajtatóágy 32, 371 halványító zeller 59 hangyák 22, 73 hernyák 52 hidegvizes kivonat 50 f homokos talaj 26, hónapos retek 10, 23, 25, 27, 31, 37, 41,

47, 50, 5, 60, 62, 70, 72, 77, 83 humusz 12, 16, 28, 47, 75, 84

istenia (Artemisia abrotanum) 25 izsóp 45

jégsaláta 73, 86, 91, 95,

káli18,51,66 kaliforniai díszmák 42 kaliforniai mák 14 kálium 19 kamilla 92, 93 kapor 1 O, 20, 22, 44, 56, 65, 77 káposzta 8, 14, 17, 21, 25, 30, 32, 35,

40, 46, 47, 50, 59, 60, 63, 67, 69, 72, 75, 7~ 82, 8~ 8~ 91,97

káposzta gyökérgolyva 16 káposztalégy 6 7 káposztalepke 23, 52, 59, 67, 91 káposztatetű 66, 68 karalábé 22, 28, 30, 40 46, 63, 72, 78,

86, 94 karfiol 28 karós bab 4, 9, 28, 30,57, 70 katicabogár 42, 52 kék csillagfürt 15 kelkáposzta 55, 93 kerek repkény 47 kerti zsázsa 31 kétéltűek 48, 53 kígyóuborka 41 kínai kel 82 komposzt 13, 19, 32, 36, 55, 59, 62, 5, 70,

77, 81' 83, 861, 90, 92, 94, 96 korai káposzta 28, 86 koriander 44, 59, 61, 88, 92, kömény 11, 21, 4, 61, 88,92 kőpor 50, 84 kórkertészkedés 36 körömvirág 11, 15, 21, 23, 25, 42, 45,

60, 88 köszméte 7 közepes tápanyagigényűek 16, 26, 30,

37,40,47 kráterágy 36 kultivátor 33 kutyatej 50

lé 50 lépágy 36 lestyán 45 levéltetvek 21 f, 47, 50, 73 levendula 22, 25, 45 lisztharmat 22, 44, 51, 65, 73 lóbab 8, 14, 20, 23, 28, 44, 55, 60, 66,

68, 78, 88 lóhere 8 lomb 52, 53 lótrágya 38 lótücsök 50 lucerna 14

magaságy 34, 3 7 magnézium 18 májusi répa 31 málna 47 mangold 30, 62, 90 méhek 44 méhlegelő 15 melegtalp 41 mész 19 metélőhagyma 45 mezei saláta 1 O, 40, 56, 59, 71, 83, 8, 9 mezei zsurló 51 mézelő méhek 4 2 meztelen csigák 50, 52 mocskos pajor 50 monília 47 mulcs 13, 59, 68, 74, 8, 94 mustár 12, 17, 23, 46

nadálytőlé 51 napraforgó 9, 15, nitrát 27, 34 nitrogén 8, 12, 14, 16, 18, 23, 27, 46,

51' 55, 60, 66, 71' 80, 88, 91' 94, 97 nitrogéngyűjtő baktériumok 8, 12, 16, 20,

46, 56 nitrogéngyűjtők 14, 47 növényház 32, 38, 41 növényvédelem 21, 48

nyári portulácska 47 nyomelemek 18

olajretek 12, 15, 17 orbáncfű 25

őszibarack fa 21, 47

padlizsán 41 páfrány 47

pajorok 53 paprika 41

NÉVMUTATÓ

paradicsom 8, 16, 21, 25, 35, 37, 40, 44, 50, 67, 75, 78

paradicsom tőhervadásos betegsége 68 paraj 10, 23, 27, 31, 41, 46, 1, 82, 85,

88, 92 parasztkert 2 4 pasztinák 28 perzsahere 15 petrezselyem 23, 25, 44, 68, 86 pH-érték 12, 66 pillangósok 8, 12, 30, 68 pillangóvirág 42 pitypang 15 podagra 15 póréhagyma 15, 22, 27, 30, 35, 46, 77,

84, 86, 92, 96

radicchió 40, 65, 81, 88, 97 rebarbara 47 répalégy 21, 56 77, 86, 94, 97 repce 12 retek 23, 31, 37, 41, 47, 50, 55, 68, 77,

83 rezeda 42, ribiszke 23, 47 rozmaring 4 5 rózsa 22 rozsda 23

saláta 16, 21, 25, 27, 31, 37, 40, 46, 60, 63, 7~ 72, 75, 7~ 81, 8~ 92

salátauborka 85 sárga csillagfürt 15 sárga mustár 14 sárgarépa 11, 16, 20, 25, 30, 41, 44, 50,

56, 60, 62, 70, 73, 75, 77, 80, 86, 90, 94, 97

sarkantyúka 15, 22, 42, 47, 59, 88 somkóró 15 soros művelés 28, 31 spárga 68 spárgarozsda 68 spárgatök 70 sündisznó 53

szagos müge 47 szamóca 21, 25, 42, 46, 50, 84 szaponinak 10, 20, 23, 28, 92 szaruforgács 19, 55, 59, 65, 70, 78, szerves trágya 19, 32, 47, 55, 59, 65, 67,

71' 77, 79, 84, 91' 96 szervetlen trágyák 18

szimbiózis 7, 12, 16, 20 szürkepenész 22

tafri n ás betegség 21, 4 7 takácsatkák 51 talaj 12, 15,18 talajnedvesség 41 talajvizsgálat 13 tápanyag-igényes növények 8, 13, 1, 26,

30, 35, 37, 47, 63, 72, 97 tápanyagok 8, 13, 15, 18, 34, 41, 88,96 tápanyag-szükséglet 44 tarack 15, 47 tárkony45 tarlórépa 31 téli káposzta 28, 47 téli porcsin 41, 47, 74 85, 82, 91 téli repce 1 téli retek 40, 61, 85 tépősaláta 40, 57 59, 62, 83 ternye 42 tojásgyümölcs 41 torma 22, 47, 88 tök 16, 23, 35, 39, 94 trágyalé, növényi 19 turbolya 21, 45, 73

tyúkhúr 12

uborka 8, 16, 20, 22, 25, 28, 30, 35, 37, 39, 44, 65, 75, 94

újburgonya 46, 60, 79, 88 új-zélandi-spenót 47, 68

üröm 45

vad növények 8 vadméhek 42 vakond 47, 51, 53 vanília 42 varjúháj 45 vérliszt 19 vetés 32 f vetésforgó 13, 17, 28, 34, ,42, 47 vörös here 15 vörös káposzta 55, 93

zeller 16, 21, 25, 30, 35, 50, 55 67, 72, 75, 78, 91

zengőlegyek 5 2 zöldspárga 23, 68 zöldtrágyázás 12, 17, 47

zsálya 25, 45,

A kötet minden kerttulajdonos számóra egyaránt érthető, gyakorlatias és áttekinthető. T émója a vegyeskultúrós kertművelés rendszere, ami központi alkotóeleme a kör­nyezet iránt elkötelezett biokertészkedésnek. A könyvből megismerjük a természetben uralkodó össze­függéseket és az ezeket felhasználó, alapvető művelési módszereket. Ezen kívül minden felmerülő munkafolya­mathoz útmutatást, és minden évszakra vegyeskultúrós terveket kapunk.

ISBN 978·963-286-228-6

lll 9 789632 862286