2010.03.31.
1
A TÁRSADALMI
RÉSZVÉTELELMÉLETÉNEK ALAPJAI ÉS
NEMZETKÖZI GYAKORLATA
Dr Pallai Katalin
MIT JELENT A TÁRSADALMI
RÉSZVÉTEL A TELEPÜLÉSI
TERVEZÉSBEN?
MILYEN FORMÁI VANNAK A
TÁRSADALMI RÉSZVÉTELNEK?
2010.03.31. Pallai: Indonesia LSED TA pre WS3 4
A R
ÉS
ZV
ÉT
EL
MÉ
RT
ÉK
E
kezdeményező
A RÉSZVÉTEL MÓDJAI Nem dönt
Dönt
DELEGÁLT
DÖNTÉS
KÖZÖS
DÖNTÉS
KONZULTÁLÁS
TÁJÉKOZTATÁS
A polgárok döntenek és
cselekszenek; kezdeményező
támogatja a megvalósulást
A polgárokkal együtt dönt;
a kezdeményező
megvalósít
Polgárok kifejezik
véleményüket; a
kezdeményező dönt
A polgárokat tájékoztatja a
kezdeményező
polgárok
1
4
3
2
A K
EZ
DE
MÉ
NY
EZ
Ő S
ZA
BA
DS
ÁG
A
MI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL
CÉLJA EGY KÉPVISELETI
DEMOKRÁCIÁBAN?
MEGALAPOZÓ ELMÉLETEK
2010.03.31.
2
A POZITIVISTA MEGKÖZELÍTÉS
• A „racionális”, lineáris, deduktív alapmodell
• A stratégiai tervezés „racionális” – technikai megközelítése
• A pozitivizmus releváns feltételezései
– Tudományos, objektív megközelítés és racionális elemzés
– A tudomány és objektív elemzés alapvetően transz-kulturális és eredményei elválaszthatóak az elemző személyiségétől és kultúrájától
– Tudományos vizsgálatokra és elemzésre alapozható a tervezés
– A stratégia tervezés célja az optimalizált megvalósítás a meghatározott cél és erőforrások alapján
POSZT-POZITIVISTA
MEGKÖZELÍTÉS
• A kormányzás inkább a poszt-pozitivista felfogáshoz kapcsolódik
– ez a pozitivista – un. „racionális projekt” – túllépését jelenti (Stone, 1988)
– a kommunikáció, érvelés, meggyőzés és együttműködés formáit helyezi a középpontba:
• Az élet nem elemezhető objektív nézőpontból
• Az elmélet és az analízis egyszerre formálja és alakítja az értékeket és a valóságot
• A politika és a tervezés argumentatív / diszkurzív gyakorlat: eredményét alapvetően meghatározza a felfogás, probléma alkotás, megnevezés, artikulálás, stb
• Az intézményesítés nem csak formálja, de „teremti” is a valóságot
AZ ÜGYEK DINAMIKÁJA
A PROBLÉMA
MEGFOGALMAZÁSA
PROBLÉMA
TUDATOSULÁSA
MEGOLDÁS
KIVÁLASZTÁSA
MEGOLDÁS
TERVEZÉSE
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS
RÉSZVÉTEL• során:
– Kapcsolatba lép a technokrata és helyi tudás
– Megértés és közös tanulás indul
– Kognitív térképek és gondolkodás összecsiszolódhat
– Az interakció új szabályi és normái alakulnak ki
• A versengő tárgyalás mellé beléphet az integratív
• A „racionális projektből” kilépve kommunikatív mezőbe kerülnek a szereplők
• Ezeken keresztül jöhet létre:
– Megértés és tanulás
– Koordináció és szinergia
– Megvalósítható elképzelések és döntések
A KORMÁNYZÁSI PARADIGMA
• A megoldások nem léteznek, hanem létrejönnek
• A társadalmi részvétel
– A kommunikáció segíti a „tanulást” (megértés és eligazodás) és az elvárások illesztését
– Minden résztvevő számára előnyös döntéseket munkálhat ki
– Amennyiben létrejön az együttműködés a tervezésben, akkor jó eséllyel fennmarad a megvalósításban is
– Erősíti a horizontális koordinációt és ezzel javítja az eredményeket és hatékonyságot
SZEMELVÉNYEK AZ ELMÉLETI
ALAPOKBÓL
• STRUKTÚRA ÉS AGENCY
– „hatóerő„: raz individuum képessége döntésre és független, szabad cselekvésre (Talcott Parsons)
– „struktúra„: azok a minták és intézmények, amelyek befolyásolni, vagy korlátozni látszanak azokat e lehetőségeket és választásokat, amelyek az individuum számára nyitva állnak (Georg Simmel)
– „dialektikus viszony” az aktor a külső struktúrába (habitus) szocializálódik, internalizál normáikat és az elvárásokat, és interakciókban áll más aktorokkal. (Pierre Bourdieu)
– "reflexivitás”: aktornak arra a képességére utal, hogy tudatosan meg tudja változtatni saját helyét egy társadalmi struktúrában, A társadalmi struktúrák (intézmények) egyszerre terei és eredményei a társadalmi cselekvésnek.. Kölcsönösen teremtik egymást (mutually costitutive); (Anthony Giddens)
A reflexivitás magyarázza az intézményépítés fontosságának tanúsított súlyt a legújabb társadalmi részvételre vonatozó elméletekben.
A reflexivitás támasztja alá a párbeszédre alapozott demokratikus kormányzás elvét is („government by discussion”)
2010.03.31.
3
• KOMMUNIKATÍV ETIKA (Habermas)
– „gondolkodás" cél-eszköz típusú racionalitás keretében és azon túl
• Cél-eszköz típusú, technokrata gondolkodás
• Moralis, etikai gondolkodás
• Érzelmi-esztétikai gondolkodás
– „társadalmi párbeszéd” vita, amelyen keresztül a szereplők felfedezik egymás aggodalmait és álláspontjait és a kontextus problémáit
– „kommunikatív etika” a közösségeknek kommunikáció, viták és interakciók során együtt kell kimunkálni azt, hogy mi módon tulajdonítanak érvényességet és prioritást különböző állításoknak és elvárásoknak
• A társadalmi részvétel a közös gondolkodás interaktív formája
SZEMELVÉNYEK AZ
ELMÉLETI ALAPOKBÓLSZEMELVÉNYEK AZ ELMÉLETI
ALAPOKBÓL
• A NYELV ANTROPOLÓGIAI FELFOGÁSA
– „konformizmus„ szükséges a nyelv használatában a megértéshez és kifejezéshez
• Csak miután megértettük, tudjuk eldönteni, hogy egyetértünk vagy nem
– Ahhoz, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodását
• Konformista módon kell használni a nyelvet a nem konformista üzenetek kifejezésére, hiszen a gondolatok csak a régi jelentések és szabályok alapján érthetőek.
• Közös értelmezés:
– A kommunikáció objektív alapja
– Ad lehetőséget a nyílt vitára az állítás helyességéről
REFLEXÍV VISZONY
A PROBLÉMA
MEGFOGALMAZÁSA
PROBLÉMA
TUDATOSULÁSA
MEGOLDÁS
KIVÁLASZTÁSA
MEGOLDÁS
TERVEZÉSE
KONKÚZIÓ
• A társadalmi párbeszéd alkotó folyamat
• KORMÁNYZÁS =
kormányzat + társadalmi részvételi folyamat
Két kulcs az eredményekhez :
– Kormányzat technikai és közhatalmi képessége
– Társadalmi részvétel a normák és megoldások kimunkálására és a kooperáció megteremtésére
• Az intézmények és szereplők reflexív viszonyban állnak
„ Nehéz nem észrevenni, hogy gazdasági teljesítmény,
társadalmi lehetőségek, politikai hang és társadalmi
párbeszéd erősen egymással összefüggő faktorok.
Azokon a területeken, ahol a közelmúltban
határozottabb politikai és társadalmi párbeszéd alakult
ki, sokkal komolyabb változások történtek. ” (pl. nemek
egyenlősége)
Amartya Sen, 2009
MIK A GYAKORLATI FELTÉTELEI A
TÁRSADALMI PÁRBESZÉDNEK ÉS
RÉSZVÉTELNEK?
2010.03.31.
4
A részvételt
meghatározó
tényező
Hogyan működik? A cél.
CAN DO
TUD-E
bekapcsolódni?
Az egyéni képességek
meghatározzák mennyire
tud részt venni
Kapacitásfejlesztés:
támogató programok és
célzott támogatás
LIKE TO
SZERETNE-E
Ahhoz, hogy részt is vegyen
odatartozás-érzés,
érdekeltség kell
Közösségi érzés, társadalmi
tőke, civilség, polgárság
ENABLED TO
„KÉPESSÉ TETT”
Civil szervezettség és
képviselők, vagy képviselő
szervezetek, amik
lehetőséget adnak a
részvételre
Olyan intézményi háló
építés, ami kezeli és
facilitálja a részvételt
ASKED TO
FELKÉRTÉK-E,
hogy részt vegyen?
Mobilizálás és felkérés a
részvételre
Olyan folyamatok, amelyek
bevonók, sokfélék és
reflexívek
RESPONDED TO
FIGYELEMBE
VETTÉK-E?
Akkor működik, ha
meghallgatják. Egyetértés
nem kell, de válasz igen.
Olyan politikai folyamat, ami
demonstrálni tudja, hogy
reagál a részvételre.
„a részvétel többről szól, mint arról, hogy
adnak egy széket a tárgyalóasztalnál”
Cornwall
MIT NEVEZHETÜNK
MEGEGYEZÉSNEK, VAGY
KONSZENZUSNAK A TELEPÜLÉSI
TERVEZÉSBEN?
MI A KONSZENZUS?
• A konszenzus előfeltétele:
– Kifejezés (artikulálás) és megértés
– Olyan folyamat, amely közelebb hozza a véleményeket
– Nem kell mindenben megegyezni ahhoz, hogy közösen döntsünk egyeztetett cselekvésről
• A konszenzus definíciója a társadalmi részvételi folyamatokban:
– Különböző vélemények előfordulnak a csoport tagja között, de mindenkit meghallgattunk és mindenkinek megadtuk a lehetőséget arra, hogy a véleményét elmondhassa;
– A tervezésben a konszenzus a szereplők nagy részének az egyetértését jelenti és a többiek beleegyezését (elfogadását).
A NEMZETKÖZI GYAKORLAT
AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
A KÖZÖSSÉG ÉS A KÖZHATALOM
ÖSSZEKAPCSOLÁSA © Gaventa, 2008
• Alapvetően gyenge a kapcsolat az emberek és az intézmények között
– Kiábrándultság, elidegenültség és apátia
– Távoli, nem számon kérhető, korrupt intézmények
– Hivatásos civilek és szervezetek: nem kiegyensúlyozott részvételt, hanem inkább oligarchikusan szerveződő civil szféra
– Korlátos demokrácia
• Mindkét oldalon kell dolgozni, mert az eredmények egymást erősítik:
– Értőbb, tudatosabb és aktív közösség
– Nyitott, érzékeny (válaszoló) közszféra, ami a szükséges szolgáltatásokat nyújtja
Egyszerre kell a „hangokat” (voice) és a befogadó képességet erősíteni
2010.03.31.
5
AZ ELMÚLT ÉVEKBEN FORMÁLÓDÓ
NEMZETKÖZI ÁLLÁSPONT KULCSELEMEI
• Cél nem a nem projekt-alapú participáció, hanem az intézményesítés
• Ehhez mindkét oldalon kell dolgozni
– Önkormányzat és közösség
• Nem akció, hanem a folyamatos demokratikus dialógus fenntartása:
– Tanulási folyamat
– A megvitatás és megállapodás kultúrája
– Híd a technokrata és a „helyi tudás” között
Transzformatív (átalakító) kormányzás
TRANSZFORMATÍV KORMÁNYZÁS© Hickey and Mohan, 2008
• A transzformatív (átalakító) vezetés/megközelítés: részvétel hangsúlyos szerepe
• Komplex, több-szintű perspektíva annak érdekében, hogy strukturális átalakulást és igazságosabb jövőt eredményezzen
• A fókusz az intézményépítésen van. Vagyis nem projekt megvalósításában alkalmazott eszköz a participáció.
• Törekvés arra, hogy olyan terek keletkezzenek, amelyek különböző emberek találkozásait és interakcióit be tudják fogadni:
– Lehetőséget teremtenek a találkozásokra
– Lehetőséget teremtenek arra, hogy álláspontjaikat, világukat és cselekvéseiket megvitathassák – „kommunikatív akciótér’ Habermass
– Kiegyensúlyozzák a hatalmi viszonyokat
TAPASZTALAT© Heller, 2001, Fung and Wright, 2001
• Azokon a helyeken, ahol még nincs párbeszéd a kulcskérdés, hogy:
– Hogyan lehet elindítani?
– Hol vannak belépési pontok a folyamatokba?
• A folyamathoz alapvetően fontos, hogy:
– Minden próbálkozásnak egy olyan gyakorlati problémára kell épülnie, amely egy körülhatárolt területre és problémára vonatkozik
– Előre tisztázott feltételek
– Az emberek és résztvevő helyi döntéshozók felhatalmazott részvétele
– A problémamegoldás az érvekkel alátámasztott tanácskozáson keresztül történik
KRITIKUS KÉRDÉSEK
• Hogyan lehet elindítani?
– Pontosan és közérthetően definiálni kell:
• Milyen módon hajlandó a közhatalom bevonni?
• Mely kérdésbe?
• Milyen teret enged a deliberatív döntésnek?
• Mik az interface-ek a közhatalom és a deliberatív aréna
között?
– Mobilizációs lehetőségek
• Mivel lehet elindítani?
2010.03.31. Pallai: Indonesia LSED TA pre WS3 29
A R
ÉS
ZV
ÉT
EL
MÉ
RT
ÉK
E
kezdeményező
A RÉSZVÉTEL MÓDJAI Nem dönt
Dönt
DELEGÁLT
DÖNTÉS
KÖZÖS
DÖNTÉS
KONZULTÁLÁS
TÁJÉKOZTATÁS
A polgárok döntenek és
cselekszenek; kezdeményező
támogatja a megvalósulást
A polgárokkal együtt dönt;
a kezdeményező
megvalósít
Polgárok kifejezik
véleményüket; a
kezdeményező dönt
A polgárokat tájékoztatja a
kezdeményező
polgárok
1
4
3
2
A K
EZ
DE
MÉ
NY
EZ
Ő S
ZA
BA
DS
ÁG
A
HÁROM PÉLDA SAJÁT
GYAKORLATOMBÓL
•RÉSZVÉTEL
• AZ INFORMÁLÁSTÓL INDÍTVA:
TELEPÜLÉSI PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TEREVZÉS OLAJBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁRA
• KONZULTÁCIÓ →EGYÜTT MŰKÖDÉS:→KÖZÖS DÖNTÉS A KRÍZIS LEHETŐSÉGGÉ FORDÍTÁSA:
ISKOLA-KONFLIKTUSTÓL A PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉSIG
• ÁTADOTT DÖNTÉSSEL INDÍTVA:
PARTICIPATÍV KÖLTSÉGVETÉS
2010.03.31.
6
ELSŐ PÉLDA
•AZ INFORMÁLÁSTÓL KONZULTÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI MONITORING:
TELEPÜLÉSI PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TEREVZÉS OLAJBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁRA INDONÉZIÁBAN
PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TERVEZÉS
PROJECT INDONÉZIÁBAN
• Nemzetközi tapasztalat:
– országokban ahol természeti kincs feltárás kezdődik gyenge közigazgatás mellett gyakran negatív hatása van
– Pazarlás, torzulás, korrupció erősödése, konfliktus… polgárháború
• Rövid ideig hatalmas bevételnövekmény, amit fenntartható eredményekre érdemes fordítani.
• Transzparencia mechanizmus és helyi tervezés összekapcsolása
• Lehetőség és az elhalasztás kockázatának tudatosítása volt a fő mozgósító erő.
2010.03.31.
7
2010.03.31.
8
2010.03.31.
9
MÁSODIK PÉLDA
• KONZULTÁCIÓ →EGYÜTT MŰKÖDÉS:→KÖZÖS DÖNTÉS:
• TELEPÜLÉSI KONFLIKTUS KEZELÉS A KRÍZIS LEHETŐSÉGGÉ FORDÍTÁSÁRA:
ISKOLA-KONFLIKTUSTÓL A PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉSIG
PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉS HELYI
KONFLIKTUS KEZELÉSÉN KERESZTÜL
• Magyar település
– Az elmúlt években szegregálódott iskola finanszírozhatatlanná vált a településen
– Iskola probléma a mediáció előkészítése során települési problémává szélesedett
– A mediáció során:
• Kialakult az a kör, amiben az adott kérdés részvétellel tárgyalható
• Önkormányzat és résztvevők kommunikáció-tanulása
• Részvetők megtapasztalták a részvételi folyamat lehetőségeit
• Más kérdések megoldásához alkalmazható módszer a résztvevők körének adaptálásával
• Szándék az intézmény fenntartására
HÁRMADIK PÉLDA
•ÁTADOTT DÖNTÉSSEL INDÍTVA:
PARTICIPATÍV KÖLTSÉGVETÉS
TREBINJE (Bosnia)TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL A
KÖLTSÉGVETÉSI DÖNTÉSEKBEN
SZOMSZÉDSÁGI EGYSÉGEK – MZ
JUGOSZLÁVIÁBAN• Kezdetben kis önkormányzatok: méretgazdaságossági
probléma
• 1980-as évek konszolidáció: 30-40 ezres önkormányzatok, amelyek több települést egyesítenek (általában agglomerációk)
• Alapvetőn önkormányzati forráshiány miatt szervezték a „szomszédsági egységeket”
– Kis infrastruktúra projekteket és lakossági döntést és hozzájárulást egyeztettek a lakosokkal
– Alapvető életminőséget befolyásoló helyi projekteket
– MZ-ek delgálhattak az önkormányzatba döntési joggal
2010.03.31.
10
MZs JUGOSZLÁVIÁBAN
• 1992-2002 között: legális, de nem használják
• Donorok saját módszereket próbálták terjeszteni
Elfuserált eredmények
• 2002 OSCE projekt MZ-ek megerősítése
– Néhány kiválasztott önkormányzat támogatása
– Új szabályozás kidolgozása
– Azért éleszti újjá és támogatja az MZ-eket, hogy az etnikai pártok dominanciáját csökkentse
TREBINJE
• BiH – RS, Kelet Hercegovina
– 37,500 lakos 2002-ben
– 95% szerb, 2,5 % bosnyák, 0,5% horvát,
– 1991 etnikai összetétel 68 – 18 – 4% volt
– Gyenge gazdaság, 13.000 munkanélküli
– Néhány nagy gyár és egy vizierőmű
MUNICIPALITY OF TREBINJE
• Önkormányzati költségvetés
– 2004-ben összbevétel: 10 millió KM (cca 5 millió Euro)
– 2 millió KM bérleti díj, főleg ingatlan
– 2003-tól 2 millió fejlesztési támogatás
• 70% gazdaságfejlesztő projektekre (10.000 KM/new job benchmark)
• 30 % infrastruktúra projectek MZ-eken keresztül
– 2006-tól MZ Fórum
• Támogatás feltétele az MZ-ek közötti megegyezés
MAGYARÁZATOK
• Meglévő alapok – MZ „emlékek”:
• Kis, helyi projektek, aminek napi relevanciája van
• Szegény szomszédságoknak fontos, értik
• Olyan kérdések, amire szükségük volt, így mobilizálhatóak voltak
• Aktív mobilizálás:
– Közösségi szervezőket vettek fel,
– helységet és kezdő tőkét adtak a donorok
• Megfogható eredmények – bizalom:
– Kezdettől rendelkezésre álló források
– Gyors eredmények
MAGYARÁZATOK
• Ösztönző forrás:
– Önkormányzat forráshoz jut ha átad döntési jogot
– Lakosság számára akkor szabadul fel, amikor megegyezésre jutottak
• Fokozatos szélesítés
• Indulásban helyi alapinfrastruktúrát akartak a résztvevők
• A kis projektek megvalósítása során fejlődtek a későbbi szomszédsági vezetők, és mélyültek egyre jobban a folyamatba
• Ekkor MZ Fórum az önkormányzati szintű egyeztetésre
• A tárgyalási és megegyezési kényszer közösségépítés
AND NOW….
2010.03.31.
11
HATALMI VISZONYOK A
RÉSZVÉTELI FOLYAMATBAN MELY KÖRÜLMÉNYEK ALAKÍTJÁK A
HATALMI VISZONYOKAT A RÉSZVÉTELI
FOLYAMATBAN?
A HATALMI VISZONYOKAT
BEFOLYÁSOLÓ FAKTOROK
• A formális hatalmi viszonyokon túl:
– A szereplők érdekérvényesítő képessége
– A társadalmi tőke minősége
– A hálózatok formája és kapcsolati rendszere
– A formális és informális kommunikációs csatornák
– A kommunikáció tereinek és helyeinek szerkezete és az ott érvényes szabályok
– Az, hogy mik az elfogadott témák és érvrendszerek
A LEGFONTOSABB DÖNTÉSEK
• Ki léphet be a részvételi térbe?
• Mik a megvitatható témák? (álmok,
történetek, érdekek, identitások, értékek)
• Mik a megvitatás és döntéshozás
szabályai?
A RÉSZVÉTEL FÓRUMAI
• Zárt
– Zárt ajtók mögött születnek a döntések
• Meghíváson alapuló
– A hatalom meghívja az általa kiválasztott szereplőket
• Létrehozott/”kikövetelt”
– Általában a szereplők által megfogalmazott
problémák hozzák létre, vagy
– Bizonyos témák, vagy érdekek alapján formálódnak.
A RÉSZVÉTEL TEREI
• Rendeződhetnek:
– Földrajzi alapon (szomszédság, területegység, település…)
– Társadalmi, etnikai, vagy más csoportok alapján
– Témák és követelések alapján
• A terek horizontális és vertikális kapcsolatainak jelentősége van:
– Vannak-e kapcsolatok? Formális/informális, erős/gyenge, kevés/vagy sok csatornás?
– Van-e elég kapcsolat ahhoz, hogy koordinálhassanak, esetleg szinergiákat építhessenek a szereplők?
– Működik-e aktív kommunikáció, vagy csak kiszivárgás egymás között?
2010.03.31.
12
A HATALMI VISZONYOK
MEGJELENÉSE• REJTETT
– Az érdekek nyílt ütköztetését elfogadott ideológiák és viselkedési sémák fedik
• SZELEKTIV
– Bizonyos témák és szereplők érdekei előnyt élveznek másokkal szemben, mely egyenlőtlenséget a kiegyensúlyozatlan mobilizálás és a bevett játékszabályok biztosítanak
• LÁTHATÓ
– Az érdekek nyílt artikulációja és megvitatása elfogadott, és láthatóvá válik a közösségi terekben
GYAKORLAT• Ki ismer egy olyan részvételi folyamatot, ami véleménye
szerint eredményes volt?
– a részvételi mechanizmusra koncentrálva mesélje el röviden a csoportjának – 5 perce van erre!
• Feladat: A csoport tagjai próbálják kideríteni az adott részvételi eljárás részleteit és értékelni őket a megadott fogalomrendszer szerint. – 15 percük van erre!
– Ha valami nem tökéletes, akkor próbálják eldönteni, hogy
• mennyire írható a körülmények számlájára?
• mennyiben volt a folyamattervezés, vagy megvalósítás hibája?
• A beszélgetésekből csak a legfontosabb következtetéseket kell majd az egész csoporttal megosztani! – 5 percük lesz erre!
A KIHÍVÁS
• A részvételi folyamat tervezése során a kulcskérdés gyakran az, hogy :
– hogyan lehet kiszabadulni a zárt döntéshozási rendszerekből,
– hogyan lehet ellensúlyozni a nyílt érdekartikulációt akadályozó feltételeket,
– Hogyan lehet megtörni a hatalomgyakorlás hagyományos formáit?
• Minden esetben a kihíváshoz igazodó folyamattervezésre van szükség, amely:
– megtalálja a „betörési pontokat” (azokat e pontokat, ahol változásokat lehet elérni)
– megszervezi a hatékony és jelentőségteljes képviseletet
– a részvételt segítő helyeket és fórumokat tud alakítani
– támogatja azt, hogy a szereplők saját elképzeléseik mentén újrafogalmazzák a régi problémákat és vitákat
– a hatékony fejlődés, társadalmi igazságosság és a demokrácia erősödésének irányába mozdítja a folyamatokat.
A RÉSZVÉTEL TERVEZÉSE
• Elemezni kell
– a helyi társadalmi normákat és viszonyokat
– a politikai lehetőségeket
– a már létező kommunikációs csatornákat és tereket
• Olyan pontokat kell találni, amelyeken keresztül alakíthatók a szereplők kapcsolatai és a párbeszéd és közös cselekvés lehetőségei.
• Meg kell érteni azt is, hogy
– hogyan nyílnak, formálódnak és zárulnak be az érdekartikuláció és társadalmi cselekvés lehetőségei
– Hogyan térítik el a szándékokat és hatásokat az adott körülmények
„a részvétel többről szól, mint arról, hogy
adnak egy széket a tárgyalóasztalnál”
Cornwall
MIK AZOK A KÖRÜLMÉNYEK,
AMELYEK A TÁRSADALMI
RÉSZVÉTELT HIBÁS EREDMÉNYEKRE
VEZETHETIK?
2010.03.31.
13
A CSOPORTOS DÖNTÉS TIPIKUS
CSAPDÁI
• „Group think” – csoport-gondolat
• A közös tudás elsődlegessége → új gondolatok nehezebben lépnek be
• Az érvek személyes reputáció alapján való súlyozása és a csoporton belüli viszonyrendszer → kizárhat hangokat
• Társadalmi nyomás, ami a résztvevőket önkéntes hallgatásra (öncenzúrára) készteti annak érdekében, hogy elkerüljék a konfrontációt másokkal
• Információs nyomás, ami a hibák felnagyításához és/vagy polarizációhoz vezetnek
A RÉSZVÉTELI FOLYAMAT
• Ha a résztvevők megelégedése mellett működik, akkor biztosan erősíti a résztvevők egyetértését, magabiztosságát, hitét a közösen kialakított megoldásokban és elkötelezettségét a megvalósításban.
• ugyanakkor,
– Nem biztosítja okvetlenül a jobb érvek győzelmét
– Felhasználható meggyőzésre és manipulációra is.
– Arra is használható, hogy a status quo-t legitimálja.
– Erősítheti a kormányzás „foglyul ejtettségét”.
A KIHÍVÁS
• A részvételi tereket gyorsan ki tudják tölteni a régi történetek, üzenetek, elvárások, viszonyok és értelmezések, amiket korábbi vitákból hoztak a résztvevők.
Ha nem elég nyitott és dinamikus a keret, gyakorlatilag csak a korábbi elképzeléseket erősíti.
• Az érdekartikuláció és a párbeszéden keresztüli megoldáskeresés nem szokásos üzemmódja a szereplőknek.
Megfelelő stratégia kell ahhoz, hogy:
• képessé tegyük a szereplőket a kérdések újragondolására
• támogassuk azt, hogy saját nézőpontjaikat kifejthessék
• Meg merjék és tudják kérdőjelezni a felszínes és egyszerűsítő „szakértői” vélekedéseket
A társadalmi párbeszédet „átalakító” társadalmi folyamattá tenni
AND NOW….